Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

IRODALMI FIGYELŐ - B. Le Calloc'h: Körösi Csorna a numizmatikában (K. D.)

IRODALMI FIGYELŐ BERNARD LE CALLOC'H: KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR A NUMIZMATIKÁBAN „A filológusok ritkán alanyai a tömegek hódolatának" — ezzel a gondolattal kezdi írását a neves francia Körösi Csorna-kutató*. Következtetéseit a párizsi tapasztalataiból vonja le, ahol számtalan szobor és emléktábla található, de talán egy sincs köztük, amely egy nyelvész dicsőségét őrizné. Egy kivételével azonban biztos van — állítja B. Le Calloc'h —, de az nem Párizsban, hanem Magyarországon. Ezt a nyelvészt Körösi Csoma Sándornak hívják, egy székely—magyar utazó, akit a világ a tibetológia atyjaként tisztel. Körösi Csoma életében maga volt a megtestesült szerénység. Visszavonult szerzetesi szobájába, hogy csak munkájának élhessen, minden erejét a tibeti szótár és nyelvtan elkészítésének szentelte. Kerülte a nyilvánosságot, soha nem írt önmagáról, honfitársai sem ismerték életkörülményeit. Csak halála után bontakozott ki az a kultusz, mely a magyarság egyik legnagyobb nemzeti hősévé tette a magányos székely nyelvészt. Hatalmas népszerűségének egyik bizonyítéka, hogy a szobrászművészek eddig 26 érmet véstek tiszteletére. Olyan rekord ez, mellyel megelőzi a világhírű államférfiakat is. A szerző ezután részletesen ismerteti Körösi Csoma életútját és munkásságát, majd képekben mutatja be és a numizmatika szabályai szerint írja le a 26 érmét. Mi itt csak az érmék felsorolására vállalkozhatunk, közöljük a kiadás évét és az érem alkotójának nevét, születési (halálozási) dátumát. 1. 1909. Berán Lajos (1882—1943) 2. 1928. Szántó Gergely (1886—1962) 3. 1934. Madarassy Walter (szül. 1909) 4. 1941. Medgyessy Ferenc (1881 — 1958) 5. 1942. Edvi-lllés György 6. 1963. Madarassy Walter (szül. 1909) 7. 1963. Borsos Miklós (1906—1990) 8. 1967. ? 9. 1975. Kiss Sándor (szül. 1925) 10. 1984. Cséri Lajos (szül. 1928) 11. 1984. Csíkszentmihályi Róbert (szül. 1940) 12. 1984. Csíkszentmihályi Róbert (szül. 1940) 13. 1984. Csúcs Ferenc (szül. 1905) 14. 1984. Gál András (szül. 1951) 15. 1984. Kutas László (szül. 1936) 16. 1984. Ligeti Erika (szül. 1934) 17. 1984. Renner Kálmán (szül. 1927) 18. 1984. Szabó Imre (szül. 1947) 19. 1984. Tőrös Gábor (szül. 1934) 20. 1984. Tőrös Gábor (szül. 1934) 21. 1984. Gál András (szül. 1951) 22. 1985. Tőrös Gábor (szül. 1934) 23. 1986. Szabó Imre (szül. 1947) 24. 1987. B. Gy. 25. 1988. Lapis András (szül. 1942) 26. 1988. Bartos István Péter A 26 érem közül csak egynél helyettesíti ? az alkotó nevét. A 8. sorszám alatti, 90 mm átmérőjű bronzérem a feltételezés szerint 1967-ben készült. Címoldalán Csoma arcmása körül a következő szöveg olvasható: „Alexander Csoma de Kőrös 1784—1842", hiányzik azonban alkotójának a neve vagy monogramja. Az érem hátoldalán középen, a görnyedten Földet cipelő Atlasz körül ez a szöveg látható: „Societas Geographica Hungarica", majd beljebb „Pro meritis scientiarum geographicarum inter gentes". Tehát az az érem, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság alkalmankint arra érdemes személyeknek kitüntetésként adományoz. Bemard Le Calloc'h úr dolgozatának írása idején hasztalanul igyekezett megtudni az érem alkotójának nevét az MFT akkori funkcionáriusaitól, senki nem tudta megmondani. Csak feltételezték, hogy Kádár László professzor csináltatta Debrecenben. Ő azonban időközben elhunyt. Maradt tehát a talány: ki alkotta ezt az érmét, mely Körösi Csornát szokatlan módon — oldalszakállal ábrázolja? Talán olvasóink közül akad valaki nyomravezető. K. D. * Alexandre Csoma de Kőrös dans la numismatique The Medal. No- 13. Autumn 1988. p. 73-84.