Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Teleki Sámuel szobra Érden (K. J.)

áldozott a világszerte elismert tudományos vállalkozásra. Számos kitüntetéssel, akadémiai tagsággal ismerték el teljesítményét. Az utókor azonban sokáig hálátlannak bizonyult, s Teleki csak a közelmúltban kapta meg a méltó elismerés első jeleit. S miként a száz évvel ezelőtti úthoz is szükségeltetett az egyéni áldozatkészség, így a mai ünnepséghez, a szobor elkészítéséhez is hozzájárult az önzetlenség, az anyagi érdekektől mentes áldozatvállalás. Érd város nehéz pénzügyi helyzetében egymagában nem vállalkozhatott több százezer forintos anyagi kihatású szoborállításra, amikor egészségügyi, oktatási és kulturális intézményei működtetésének feltételeit is egyre nehezebb biztosítani. A nemes célt azonban kezdettől fogva fontosnak tartotta és lehetőségeihez képest támogatta. Teleki Sámuel áldozatkészségének példája nem múlt századi egyedi és kivételes jelenség, s nemcsak a mágnásra jellemző. A mi korunkban itt Érden közöttünk is él olyan ember, aki a közérdeket a maga egyéni haszna elé állítva, hajlandó volt áldozatot hozni, hogy a legnagyobb magyar felfedező utazó emlékét mellszobor hirdethesse. Domonkos Béla a bronzba öntött remekművek fáradhatatlan alkotóművésze a Képzőművészeti Lektorátus által megállapított százezer forintos tiszteletdíjról lemondva vállalta, hogy elkészíti Teleki Sámuel szobrát. Példamutató önzetlensége nem maradt hatástalan. A bronzanyag és az öntési költségek előteremtéséhez hozzájárult a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala Vadászati Főosztálya, az érdi Bentavölgye TSZ, a Műszer Automatika Ipari Kisszövetkezet és a Magyar Tudományos Afrika-Expedíció. A talapzatul szolgáló mészkőtömböt a Pest Megyei Kőbánya Vállalat sóskúti üzeme, a szállítást a MEZŐGÉP Vállalat biztosította. Köszönet és elismerés illeti valamennyiüket" — mondta Pató Simon. Donkó Ignácné érdi pedagógus Áprily Lajos: Az irisorai szarvas című versét szavalta el, majd dr. Füsi Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság társelnöke az alábbi szavakkal leplezte le a szobrot: „Abban a reményben avatom fel Teleki portréját, hogy a jövőben gyarapodó múzeumi szoborpark fennen hirdeti az önzetlen és áldozatkész hazaszeretetet." Az érdi Bukovinai Székely Népdalkör ezután Kóka Rozália közreműködésével Maros menti népdalokat adott elő, ezzel is felelevenítve Teleki Sámuel szülőföldjét. Miskolczi Katalin a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára Martinovich Sándor térképésznek, a Kartográfiai Vállalat dolgozójának kitüntetést adott át a múzeumért végzett évtizedes társadalmi munkájáért. Végezetül a népes hallgatóság dr. Gábris Gyula vetített diaképes előadását hallgatta meg Teleki Sámuel felfedező utazásának tudománytörténeti jelentőségéről. Dr. Kubassek János A Magyar Földrajzi Múzeum parkosított belső udvara, ahol a magyar utazók Panteonja létesül