Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)
OKMÁNYTÁR - Stein Aurél levelei Londonban (Dr. Kubassek János)
2. számú levél Peshawar, Északnyugati Határtartomány 1905. április 25-én Kedves Dr. Keltie, Huntington úr 2 , aki kollegájával a múlt hónapban meglátogatott Kasmir és a Karakorum között vezető útja során, azzal a jó hírrel szolgált, hogy a fototcotíolit felvételeimmel kapcsolatos munkálatok jól haladnak a R.G.S. térképészeti műhelyében. Tájékoztatott arról is, hogy hamarosan megkapom reprodukciójuk végső lenyomatát. Ez a hír nagyon megörvendeztetett. Mivel nem hallottam semmit a munkálatokról már hosszú idő óta, bevallom, arra a következtetésre jutottam, hogy pénzügyi vagy egyéb okok megakadályozták annak a tervnek a megvalósítását, amit Ön is volt szíves támogatni. Azért írok most Önnek, hogy arra a szívességre kérjem, hogy tájékoztasson, mikor fognak elkészülni a felvételeim, valamint a magyarázószöveg jellegéről és terjedelméről, melyet a tervezett kiadáshoz várnak. Különleges okom van arra, hogy mielőbb információhoz jussak az utóbbi kérdéssel kapcsolatban. Egészen a múlt nyár óta nagy erőfeszítéseket teszek annak érdekében, hogy megszerezzem az indiai kormány engedélyét a kínai Turkesztánban folyó kutatásaim megújítására. Az indiai kormány titkárságán dolgozó néhány befolyásos személynek köszönhetően múlt szeptemberben benyújtott hivatalos tervemet januárban előterjesztették a miniszternek. Az a tény, hogy jelentős hozzájárulást kértünk a British Museumtól, magyarázata lehet annak, hogy jelen esetben késés történt. Meg nem értesítettek eddig végső döntésről, de a Londonból bizalmasan kapott információk remélni engedik, hogy tervem megállja majd helyét a hivatalos ügyintézés forgatagában. Eredetileg reméltem, hogy még ezen a nyáron elindulhatok, de az engedély okozta késedelem és a kényszerűség, hogy be kellett fejeznem korábbi utazásom archeológiai eredményeiről írott beszámolómat, indulásom áprilisról májusra való halasztását vonta maga után. A dolgok jelenlegi állása szerint nagy erőfeszítésembe fog kerülni, hogy beszámolómat befejezzem, és nyomdai átfutása is megtörténjen arra az időre. A kormány ezt előfeltételnek tekinti. Múlt év szeptembere óta minden időmet lefoglalják a felügyeleti munkával kapcsolatos állandó utazások és a hivatalos rutinmunkák. Csak az elmúlt nyáron sikerült egy kis időt szakítanom tudományos munkára. Amint megtudtam, hogy csak fél évre szóló különleges megbízatás jár számomra, annak ellenére, hogy milyen sokféle publikációval kapcsolatos feladat vár rám, nagyon fontossá vált, hogy az időt, amennyire csak lehet, jól kihasználjam. Örülnék, ha mihamarabb megtudnám, kell-e szakítanom amúgy is szűkös szabadidőmből az azokról a felvételekből készült feljegyzésekre. A nyári hónapok nem igazán alkalmasak ennek a munkának az elvégzésére, ezért valószínű, hogy kora ősszel sikerül majd befejeznem. Utazásomat két és fél évre tervezem, és el szeretnék jutni Khotanból kelet felé az ősi sivatagi útvonalon Kína legnyugatibb részébe. Természetesen mindent el fogok követni, hogy ezt az alkalmat geográfiai munkára is felhasználjam. Erre a célra a kutatóintézet biztosított számomra egy ottani kutatót segítségül. Mivel a kutatásaimra kiszemelt helyek közül néhány könnyen elérhető a német és az orosz expedíció által, amely kínai Turkesztán északi részén halad, nagy gondot fordítok arra, hogy tervem titokban tartsam, amíg el nem indultam valójában. Az expedíció nagyobb pénzösszeget igényel, mint amennyi valaha is remélhetném, hogy rendelkezésemre fog állni, és valószínű, hogy egyéb vonatkozásban is kevésbé hátrányos a helyzetünk. Ezért nem lenne bölcs dolog, ha szükségtelen versenynek tenném ki magam, valamint remélem, hogy mostani közlésemet kizárólag bizalmas jellegűnek tekinti. Természetesen, ha eljön az indulás ideje, nagyon hálás lennék minden javaslatért, ami hasznos lehet geográfiai szempontból. Szeretném magamat, amilyen jól csak lehet, ezen a téren felkészíteni, bármennyire szűkös is az időm. Valószínű, hogy Tibet térképének újabb kiadása sok érdekes kiegészítést tartalmaz. Szeretnék kérni egy példányt irodájától magam is. Kérem, legyen biztosítva afelől, hogy számon tartom azt a szívélyes érdeklődést, melyet munkám irányában mutat. Ismeri azokat a nehézségeket, melyekkel meg kell küzdenem elvégzése során. Mr. Huntington látogatása nyári felüdülésként hatott a mindennapi hivatalos elfoglaltságok közepette. Őszinte tisztelettel M. A. Stein John Scott Keltie (1840—1927), a Királyi Földrajzi Társaság titkára 3. számú levél Camp Sarhad, Wakhan 1906. május 19-én Kedves Dr. Keltie, Ígéretemhez híven, melyet ápr. 25-i levelemben tettem, ezeket a sorokat arra használom fel, hogy tájékoztassam önt eddigi haladásomról, remélvén, hogy néhány hír hasznosnak bizonyul arra, hogy a Geographical Journ.-ban megjelenjen. Miután a Dir Chitral útra a swati határról elindultam, sikerült biztonságosan átkelnem a Lovvarai-hágón május 4-én. Ebben az évben nagyon sok hó esett Hindukush területén, és a Lowaraihágón, ami 10 200 lábnyi magasan fekszik a tenger szintje fölött, a haladás mindig felettébb nehézkes, most azonban a tavaszi lavinazuhatagok miatt olyan szűkössé váltak az oda vezető utak, hogy valószínűleg ebben az évben a szokottnál hosszabb ideig elzárják majd a forgalom elől. Az átkelést meg sem lehetett volna kísérelni a határátkelésért felelős politikai tisztek jelentős segítsége nélkül. Bár a Chitral és a Mastuj völgyein az Oxus felé az átkelést nagyon gyorsan kellett megtennem, maradt elég lehetőségem érdekes régészeti és etnográfiai megfigyelésekre egy olyan hegyi terepen, amely sokat megőrzött a régi tanokból és emberfajtákból vad elszigeteltsége közepette is. A fő Chitral-völgyben sikerült számos, ősi buddhista feliratokkal teli sziklafaragványt találnom, ezeken kívül sok ősi indiai építészeti díszítőelemet, melyeket a házak fafaragásai őriztek meg. Azon a területen és a még annál is zártabb Yarkhun-völgyben felkerestem számos muhammedán (?) előtti helyet, köztük a legjelentősebb régi települést a Mastuj-völgyben, amiről már a korai kínai könyvek is szólnak. Nem éppen geográfiai szempontból méltó említésre az a tény, hogy a lakosság kezdettől fogva tartó elnyomása milyen mértékben köszönhető a pax Britannicának, valamint az, hogy más megállapodások mennyiben járultak hozzá a művelhető földterületek újbóli elfoglalásához, a völgyeknek ezeken a tenger szintje fölött oly magasan fekvő terméketlen és keskeny részein, ahol a földművelés hosszú évszázadokig szünetelt. Ez részben az egyre nagyobb számú gleccsernek tudható be, illetve az időjárás feltételeinek egyre zordabbá válásának. A magukat felsőbbrendűnek tekintő indiai és iráni lakosság közötti helyzetüknél fogva, valamint azért is, mert a hegyvidék zordságában régi időktől fogva biztonságos menedékül szolgált azoknak
