Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Ifj. Bartha Lajos: Nagy Károly, egy reformkori tudós az Újvilágban

(1792—1852) meglehetősen vegyes tartalmú lapjában. A „Társalkodó" a „Jelenkor" című újságnak — mai értelemben vett — kulturális „melléklete" volt (10). Sajnos nem állapítható meg, hogy a hírhedt cenzúra milyen mértékben csonkította meg Nagy Károly leveleit. Bár a szerkesztők igyekeztek elkerülni az ilyen csonkításokat, a cenzorok nem ritkán találtak törlendő sorokat a korabeli lapokban. A republikánus érzelmű Nagy írásai pedig mindig gyanúsak voltak! Meglehet, hogy már a levelek közreadói kihagyták a politikailag feltűnést keltő részeket. Alighanem a szerkesztői vagy cenzori kihagyások miatt néhány levélben — főként a legutolsóban — túlteng az eléggé lapos bölcselkedés, amely éppenséggel nem jellemző Nagy Károly más írásaira. Az is valószínű azonban, hogy a ma már megfejthetetlen célzásokat a kor olvasóinak többsége jól megérthette. Jellemző Nagy Károlynál is — akár Bölöninél —, hogy az árnyoldalak láttán a kezdeti lelkesedés jócskán lelohadt. Az útilevelek a „Társalkodó" négy számában folytatásokban jelentek meg (1832. december 19. és 1833. február 13. között), ezekhez csatlakozik még a New Orleans-i járvány leírása a „Jelenkor" 1833. január 23-i számában (11a, b, c, d, 12). Érdekes, hogy Nagy Károly nem jelezte nevével ezeket a leveleket, a szerző kilétét csak a kortársak közlései és stiláris jegyek alapján lehet megállapítani. A leírás „Utazási töredékek Éjszak-Amerikából" címmel, és „Egy magy. tudós társasági tagtól" megjegyzéssel kerültek közlésre. Az első levélben az Atlanti-óceánon való átkelésről számolt be. Itt még a természettudós szemlélete uralkodik. 1832. szeptember 15-én az angliai Portsmouthban szállt hajóra. Pontosan közli az utasok számát, alkalmanként a hajó helyzetét, az időjárást. Jellemző talán az alábbi részlet, október 8-án : „Tegnap vízi vándorlásunk legszebb napja volt. A legjobb szélnél . . . egy óra alatt tíz mérföldet (18,5 km) repülénk előre (ez a legsebesebb hajózás) ... és hogy örömünk mértéke teljes legyen, estve 8 Vá óra. után egy csuda-szépségű aurora borealis [északifény] mutatkozott. . . Midőn neked ezt írom, éppen déli 12 óra van, 's meridiánunk hossza (Greenwich observatoriumától) 63 grád 30 vonal [fok, ill. ív-perc] 's göncölmagasságunk [földrajzi szélesség] 42° 12' ..." Az akkori körülményekhez képest valóban rövid idő alatt érték el az amerikai partokat: október 12-én délután futottak be New York kikötőjébe. Ettől kezdve megváltozik az írás jellege. [Október 12-én] „4 órakor. Hosszú 's unalmas debarquirozás [kirakodás] után . . . megszállók Brodwayben, New York' híres-szép útczájában . . . E hosszú útczában, melly 750 épületet számlál, 3 sírkert találkozik a templomok mellett". [Október 13.] „A gyárak 's manufaktúrákban nagy szorgalom 's szembeszökő előhaladás mutatkozik; a' literatura [itt: kultúrai, szokások, 's a't. mindenben európai bélyeget viselnek. Igen keveset találhatsz itt a' mi Amerikára emlékeztet; inkább Európa' képét látod folytatásban, csak hogy a képnek valamivel gyöngébb a' — coloritja". Az első benyomások azonban inkább kedvezőek: „a' szorgalom 's az életszükségek kielégítése éppen olly állapotban van már most is, mint közép Európában, és sebesen nő, mint a népessége. De az mi a' kisebb iskolákat, a' nevelést illeti, sehol sincs illy nagy mértékben". New Yorkból a Hudson-folyón A/banyba hajózott: „A' folyó' partjait szerte városok és falvak Az Union park képe New Yorkban az 1850-es években