Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Sáska László tudományos munkássága Afrikában

Sáska László és felesége a tanzániai Manyara-tó környékén elejtett orrszarvúval az 1960-as években (Coetus cacti) kivonatából készített festékanyag hat hónapig alkalmazható. A kivonat elkészítéséhez csak az állat nőstényét használta. Felismerte, hogy a bíbortetűt fel lehet használni a rákos vérsejtek, a rák kezdeti stádiuma kimutatására. A maláriaparaziták azonosítására is több új eljárást dolgozott ki. A maláriától a rákig című könyvét a saját költségén nyomtatta ki. A rákkutatás tárgykörében publikált közleményeiért az Angol Rákkutató Intézet levelező tagjává választotta. 1970. május 20-án félévszázados munkássága elismeréseként a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jubileumi arany díszoklevéllel ismerte el munkásságát. Az Aranydiplomát 1970. december 13-án Arushában bensőséges ünnepségen nyújtotta át Bárd Miklós magyar nagykövet. A Román Orvostudományi Akadémia meghívására 1972. szeptemberében hazalátogatott szülőföldjére, Erdélybe. Parazitológiai tudományos tevékenységéért Aranydiplomával tüntették ki. Orvosi munkáját, kapcsolatteremtését elősegítette kitűnő nyelvtehetsége. Anyanyelvén kívül jól beszélte a román, német, angol, olasz és szuahéli nyelvet, de megértette magát az amharák és a gallák nyelvén is. Nyelvtudása révén írásaiban hitelesen ábrázolta az afrikai népek érdekes törzsi szokásait, a galla-amhara ellentétek okait és következményeit, a gallák körülmetélési szertartásait, phallosz kultuszhoz kötődő hiedelmeket, a Rudolf-tó keleti partján élő kis afrikai nép, az el-molók életkörülményeit. Beszámolóiban, leveleiben etnográfus dicséretére váló aprólékos megfigyelések tükröződnek az afrikaiak hétköznapjainak ábrázolásában. Kapcsolatai világhírességekkel Sáska Lászlóék vendégszerető afrikai otthonaiban számos világhíresség megfordult. Abesszíniában mint orvos rendszeresen kezelte H ailé Szelasszié császár családja tagjait. Tanganyikában Iringában került kapcsolatba Ernest Hemingway amerikai íróval, akivel közös szafárin is részt vett, s akinek a fiát és a menyét is gyógyította. Meghitt ismeretségben állt a Serengeti vadvilágának tudós kutatójával, Bernhard Grzimekkel, aki gyakran vendégeskedett Sáska László arushai házában. Jó barátságban volt Albert Schweitzerrel, aki a gaboni Lambaranében létesített kórházat a rászorultaknak. A Sáska-házaspár a hazai látogatókat is mindig szívesen fogadta. A Budapesti Természettudományi Múzeum munkatársait különös figyelemmel és készséggel kalauzolta. Széchenyi Zsigmond és Szunyoghy János társaságában több közös kirándulást tett a Merura és a Manyara-tóhoz. Évtizedeken át levelezett Kaszab Zoltánnal. Barátai többségével az a törekvés fűzte össze, hogy megismerjék és megóvják Afrika páratlan természeti kincseit, állat- és növényvilágát, illetve elősegítsék a földrész népeinek boldogulását. Irodalmi munkássága Sáska László kiváló megfigyelőképességű, s mindent pontosan feljegyző, alaposan dokumentáló kutató volt. Vadász- és gyűjtőnaplói, orchideákról készített leírásai, szakmai levelezése, fényképgyűjteménye egy termékeny életút eleven, izgalmas tükrei. Nem mindennapi élményeit a hazai olvasókkal is megosztotta. Már az Afrikába érkezését követő esztendőben megjelentek a természetbúvárkodást népszerűsítő, az afrikai állatvilágot ismertető írásai a Magyar Vadászújság és A Földgömb hasábjain. A Természettudományi Közlönyben több évtizedes tapasztalatain alapuló kitűnő dolgozatai jelentek