Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM: Kádár László (Borsy Z.)

zott vízkészlet kiegészítése céljából a 250 km-re fekvő Bír Messzaha kúthoz utazott. Innen visszatérve keresztezték a Gilf el Kebir Ny-i részét, majd a sivatagot ÉNy-i irányban átszelve eljutottak Kufrába. Az oázisban tett látogatás után ismét visszautaztak a Gilf el Kebir Ny-i pereméhez, azt térképezték, és a munka befejezése után az Uveinathoz vették útjukat. A Dzsebel Uvcinatban Almásy páratlan értékű, a történelem előtti időkből való barlangfestményeket fedezett fel. Kádár László az expedíció során megismerte a sivatagi felszínfejlődés legfontosabb mozgató rugóit, és a futóhomok formák sajátos világát. Ez később az európai futóhomok-területek tanulmányozására serkentette. Eredményei már az 1938-as amszterdami nemzetközi Földrajzi Kongresszuson is nagy figyelmet keltettek. Még ebben az időben felcsigázták érdeklődését az Alföld egyes morfológiai kérdései, és időt szakított másik kedvenc témájának, a tájkérdésnek helyszíni és elméleti vizsgálatára is. Az 50-es évek elejétől behatóan foglalkozott a folyók szakaszjellegével, a teraszok keletkezésének kérdésével, és részletes laboratóriumi vizsgálatokra támaszkodva a hordalékkúpok kialakulásának törvényszerűségeivel. Különösen az utóbbi témakörben elért eredményei keltettek külföldön is nagy visszhangot. Sokat és eredményesen foglalkozott a Magyarországnak több mint egyharmadát borító löszök, löszszerű képződmények vizsgálatával. A folyóvíz és a szél munkájának sokoldalú tanulmányozása alapján 1966-ban először a futóhomok formák genetikus rendszerezését végezte el, majd 1971-ben jelent meg az a szintézise, amely a folyóvíz által létrehozott formák teljes genetikus rendszerezését adta. Újszerű megállapításokat tett a Magyar-medence negyedidőszaki feltöltődésével kapcsolatban is. Sok időt szentelt a földkéreg fejlődésének, a kontinensek kialakulásának és a Föld paleoéghajlati viszonyainak tanulmányozására. Tudományos munkásságával a magyar geográfiának külföldön is elismerést szerzett. Tanulmányútjain és nemzetközi kongresszusokon több alkalommal ismertette kutatási eredményeit. Cikkei olasz, holland, lengyel, német, angol, indiai stb. folyóiratokban jelentek meg. Ezek és a hazai kiadványokban megjelent dolgozatai igazolják, hogy Kádár professzor sok eredménnyel gazdagította a földrajztudományt. Nyugalomba vonulása után a korábbiaknál is többet foglalkozott Körösi Csorna Sándor életművének tanulmányozásával. Szerette volna, ha családi örökségében, a kovásznai házában Körösi Csorna Sándor-emlékmúzeumot rendeznek be. Erre a célra ezt a házat a román államnak fel is ajánlotta. Nem rajta múlott, hogy nemes gondolata teljes egészében nem valósulhatott meg. Munkájának elismerését számos kitüntetés bizonyítja. Két alkalommal kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát, elnyerte a Pro Universitate kitüntetést, és emellett több egyéb állami és társadalmi szervezet kitüntetésében is részesült. Nemzetközi tekintélyét mindennél jobban tükrözi, hogy több külföldi földrajzi társaság a tiszteleti tag kitüntetést adományozta neki. Kutató munkájában élete végén is az új utat kereste. Váratlan halála ellenére azt mondhatjuk, hogy befejezett életművet hagyott hátra, amelyre büszkén tekintünk. Halálával a magyar geográfia kiemelkedő tudású, színes egyéniségét veszítettük el. Emlékét tisztelettel és szeretettel megőrizzük. Dr. Borsy Zoltán Kádár László búcsúztatása a debreceni köztemetőben 1989. májas 17-én