Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM: Kádár László (Borsy Z.)

Kádár László 1908-1989 1989. május 6-án elhunyt dr. Kádár László nyugalmazott egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, dékánja, a Földrajzi Intézet igazgatója, a Természeti Földrajzi Tanszék vezetője, a Magyar Földrajzi Társaság több cikluson keresztül megválasztott elnöke. Kádár professzor a magyar geográfia azon nemzedékéhez tartozott, amelynek legkiválóbb tagjai már a 30-as években jelentős eredményeket értek el mind a gazdasági, mind a természeti földrajz terén. Háromszéki származású volt, de a Bács megyei Ósóvén született. Ereiben székely vér folyt, mint bácskai gyerek viszont olyan közösségben nevelkedett, ahol magyarok, svábok, szerbek éltek egymás mellett jóban-rosszban. Gimnáziumi tanulmányait még Karánsebesen kezdte, de az I. világháború viharos időszakait követően — mint sok más magyarnak — neki is el kellett hagynia szülőföldjét. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen végezte, és 1930-ban szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet. A földrajzot olyan kiváló tudósoktól tanulta, mint Fodor Ferenc, Cholnoky Jenő és Teleki Pál. Pályafutása 1931-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdődött, ahol gyakornokként, tanársegédként és intézeti tanárként 11 évig működött. 1938—42 között a Tájkutató Intézetben is dolgozott, mint földrajzi vezető, majd mint igazgató. AN GO L-EGY/I PTOMI SZUDIAN 1942-ben visszakerült szülőföldjére. Ekkor ugyanis a Keleti Kereskedelmi Főiskola rendes tanárának nevezték ki. Az itteni pályafutása rövid ideig tartott. 1944 őszén immár másodszor ismét el kellett hagynia Erdélyt. 1945 decemberében vette át a debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetének vezetését. Az oktató munkát 1946 márciusában kezdte meg. Bár még fiatal volt, egész lénye tekintélyt sugárzott. Hallgatóit meglepte imponáló tudása, széles körű szakmai ismerete. Az intézet vezetése és a sok oktatási feladat mellett a székely emberre jellemző szívóssággal, kitartással eleven észjárással, tevékenyen bekapcsolódott az egyetem életébe is. 1948—49-ben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952—54 között a Természettudományi Kar dékánja, 1954—55-ben — meglehetősen nehéz időben — az egyetem rektora volt. Az egész munkássága szorosan kapcsolódik a magyar felsőoktatáshoz. Az a földrajztudós volt, aki magas színvonalú oktatói-kutatói tevékenységét harmonikus egységbe tudta fogni. A földrajztudomány széles körű művelője volt. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy oktatómunkája során a földrajz szinte valamennyi ágát művelte és előadta. A geográfus-képzés színvonalának emelése érdekében kivételes energiával tevékenykedett az egyetemi oktatásban. 1947—52 között 10 különböző egyetemi jegyzetet írt. Ezekből később sikeres egyetemi tankönyv, illetve tankönyvrészlet lett. A magyar geográfiai irodalomban elsőnek jelent meg tollából a „Biogeográfia" című egyetemi tankönyv. Sokrétű, sikeres oktatói tevékenységének egyik fő forrása a nagy ambícióval végzett kutatói munkája volt. Mint kezdő kutató a Duna-völgy Budapest- és Vác közötti szakaszán dolgozott, és tette meg az első komolyabb szárnypróbálgatásokat. További munkája és szakmai fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt az 1933. évi Almásy-féle szaharai expedícióban való részvétele. Az expedíció eredményeit ma is számon tartja a nemzetközi földrajzi irodalom, ami érthető, hiszen az út során a Szahara korábban ismeretlen részeit tárták fel, és értékes tudományos anyag birtokába jutottak. Kádár László az expedícióban mint kartográfus és morfológus vett részt. Fontos feladata volt a különböző földrajzi pontok szélességének és hosszúságának meghatározása. Khargából kiindulva először a Korsók dombját (Abu Ballas) keresték fel, majd a G. Rolfs által Regenfeldnek nevezett területrejutottak el. Innen a Gilf el Kebir K-i pereméhez tartottak. Felfedezték a Gilf el Kebir platóba mélyülő hatalmas szakadékot, majd azt a későbbiekben térképezték. Közben Kádár László a megfogyatkozz 1933. évi Almásy-expedíció útvonala (szaggatott vonal). Az ábrát Kádár László szerkesztette