Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Somogyi Sándor: Cholnoky Jenő és Teleki Pál amerikai tanulmányútja

pais-hegy nemzeti parkjának hatalmas sequoia-fe­nyőit is. Vissza az atlanti partokra San Franciscóból Renon keresztül Nevadába utaztak, ahol a hajdani jégkorszaki Lahontan- és Bonneville-tavak parti képződményeit, valamint mai sivatagos felszín formáit tanulmányozták. Ebben a környezetben valóságos oázis Salt Lake City kör­nyékének öntözéses kultúrája. A hajdani tavak szintje 300 m-rel volt magasabb, mint a mai törpe utódé, a Nagy-sóstóé. Cholnoky nevezetes látoga­tást tett a mormonok fővárosának múzeumába, ahol a régi mexikói és dél-amerikai indián kultúrák ki­alakulásának elméletéhez szerzett újabb támponto­kat. A következő célpont Denver volt, ahova a Colo­rado-fennsík É-i részén át jutottak. Ahol öntözni lehet, mindenütt virágzó mezőgazdasági művelést találtak. Behatóan tanulmányozták a Colorado forrásfolyóinak kanyon- és teraszrendszerét, mi­közben recens bazaltvulkáni formákra is bukkantak. A Sziklás-hegység glaciális teknővölgyeinek kettős sziklavállai támpontot adtak Cholnokynak, hogy vitába szálljon a már akkor is uralkodó négy jég­szakos Penck—Brückner-féle elmélet többségi hí­veivel. Denverből Pueblón és Ratonon keresztül Új­Mexikó fővárosába, Santa Fébe vitte őket a külön­vonat, amelynek környéke már nagyon hasonlít a valódi sivataghoz. A száraz térszíni formák tanul­mányozása mellett a magyar résztvevőknek nagy élményt jelentett, hogy itt találkoztak először eredeti indián településekkel és sajátos kultúrájuk meg­maradt emlékeivel. Cholnoky részletesen le is raj­zolta Suchy falu pueblóit, de természetesen Santa Fé múzeumát is felkereste. Santa Féből a Colorado-fennsíkon át a Grand­kanyon felé vették az útjukat. Eközben Adamana mellett (már Arizonában) megtekintették a kováso­dott fatörzsekből álló kövesült erdőt. Majd Sun­shine mellett a Meteorit-kráterhez rándultak ki. Cholnoky részletes szelvénnyel igazolta, hogy az nem égi meteor ütötte lyuk a felszínen, hanem egy­kori meleg forrásnak a medencéje. A helyszínen szedett állítólagos meteorit-darabok is limonit konkrécióknak bizonyultak a hazai vizsgálatok so­rán. A vitában Davis is Cholnoky leleplező nézeteit támogatta. Október 2-án került sor a tanulmányút kimagasló látványosságának, a Colorado-folyó Grand-ka­nyonjának a megtekintésére. A folyónak ez a víz­szintesen fekvő, különböző ellenállású, emelkedő kőzetekbe vágott völgyszakasza 490 km hosszú, 10 km széles és 2000 m mély. Gilbert és Powel ame­rikai kutatók feltáró munkássága nyomán kialaku­lása és természeti egyedülállósága akkor már köz­ismert volt világszerte, ez volt az oka az iránta meg­nyilvánuló nagy érdeklődésnek is. S ráadásul a híres Davis mutatta azt be a jelenlevőknek! A kialakulá­sáról folytatott vitában Cholnoky és Davis azonos véleményen volt, alapnak a folyó felsőszakasz-jelle­Teleki terepasztalának áttekintő képe használat közben. Bal oldalon a mohával letakart homokkupac a növényzettel borított felszínen ható erózió bemuta­tására szolgál, jobb oldalon a csupasz homokhalom a növényzet nélküli felszínen létrejövő domborzati formák imitálását teszi lehetővé. A = lefolyó, B = körülfutó cső, C — a tóba vezető csap, amellyel áramlást lehet előidézni gének folytonosságát, azaz a terület lassú emelkedé­sét fogadták el. A tanulmányút résztvevői közül többen — így Teleki is — lóháton leereszkedtek a szurdokvölgybe, míg Cholnoky megkísérelte leraj­zolni a látottakat, de nem boldogult vele, mert a sok részlethez kevés volt az idő. A Grand-kanyontól Arizona fővárosába, Phoe­nixbe utaztak, miközben egy hatalmas kaktuszokkal benőtt területet kereszteztek. A várostól K-re a Salt-folyón épített, T. Rooseveltről elnevezett duzzasztógátat keresték fel. Az itt termelt elektro­mos áram látja el energiával a környék farmjait és településeit, amit főleg az öntöző-víz kiemelésére fordítanak. Útközben tanulmányozták a kőzetek különböző ellenállóképessége szerint kialakított si­vatagi lepusztulási formákat. Az arizonai látogatással a tanulmányút érdemi része tulajdonképpen lezárult, mert a hátralevő út­vonal nagy távolságai nem engedtek meg részlete­sebb szemlélődést. Az útvonal Santa Fé— Dodge City—Kansas City—Memphis városokon vezetett át, ahonnan hajóval a Mississippin Helénába utaz­tak, így Cholnokynak alkalma volt összehasonlítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom