Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston munkássága Kaliforniában

dollár értékű aranyat dolgoztatott fel, jelentősen megnövelve a pénzverde jövedelmét. Voltak nehéz­ségei is, ezekről beszámolt a washingtoni pénzügy­miniszternek. A kincstári pénzverdében viselt tiszt­sége mellett nem adta fel a Wassékkal való érdekelt­ségét sem; ez azután mások kritikáját, irigységét váltotta ki. Valószínű, hogy a San Francisco-i, igen vegyes összetételű és a könnyű pénzszerzésre hajla­mos polgárok közül sokan áhítoztak a rendszerint magas juttatással járó hivatalok után. Ezek az áskálódások és a pénzverdében a megsokasodott munka miatti nehézségek végül is azt eredményez­ték, hogy Washingtonból a pénzverde ügyeinek ki­vizsgálására kiküldték J. Ross Browne különleges megbízottat, aki megállapította, hogy az üzem tényleges aranyvesztesége nagyobb a szokásosnál. Haraszthy védekezett, s állította, hogy a nagyobb veszteség az üzem nem megfelelő berendezései miatti elporlásból származik, ám végül is le kellett mon­dania tisztségéről. Később pert indítottak ellene, ami esztendőkön át folyt, és csak 1861 februárjában ért véget: az esküdtszék Haraszthy Ágostont min­den ellene felhozott vád alól felmentette. Haraszthy a pénzverdéi beosztása alatt sem ha­nyagolta el a korábban telepített szőlőit, amelyekről csakhamar megállapította, hogy nem a legkedve­zőbb klimatikus helyen fekszenek: a Csendes-óceán felől időnként betörő nedves, hideg köd sok kárt okozott s késleltette a fürtök beérését. A szőlőülte­tésre igazán alkalmas helyet a San Franciscótól északra fekvő Sonomában találta meg, Kalifornia egykori katonai parancsnoka, Mariano Guadalupe Vallejo szőlőültetvénye közelében. Előbb csak egy hat hektáros területet vásárolt meg, majd később sikerült megszereznie egy 220 hektárnyit kitevő, délnyugati lejtésű domboldalt, amelyet különösen kiválónak tartott szőlővel való beültetésre. Haraszthy Ágoston igazi kaliforniai munkássága az 1857 májusában Sonomába való átköltözésével indult meg. Időközben elfogyott a Sierra Nevada aranya is, nem kísérthette többet Haraszthy Ágos­tont, s minden energiájával a szőlőtermesztésnek, borkészítésnek szentelhette képességeit. Eleinte ő is a Kaliforniában jól bevált, bőven termő, a ference­sek által Mexikóból hozott Mission-szőlőt termesz­tette, amelyet a San Francisco-i piacon értékesített meglehetős haszonnal. Csakhamar felismerte, hogy a minőségi bor készítéséhez ez a szőlőfajta nem felel meg, s a korábban szerzett Crystal Springben telepített Zinfandelt és a muskotály fajtákat át­ültette a sonomai birtokára. Haraszthy 1857 máju­sában költözött át San Franciscóból Sonomába, ahol a Buena Vistának elnevezett szőlőjében a kör­nyék akkori legszebb villáját építtette fel. Végre a családja is visszatérhetett New Jerseyből, csupán a legidősebb fia maradt Franciaországban, ahol a pezsgőgyártást tanulta. Néhány esztendő alatt mintegy 160 hektárnyi területet telepített Sonomában a birtokán levő, kö­zel 2400 hektárnyi, igen olcsón szerzett földeken. Haraszthy volt az első, aki Kaliforniában európai mintájú, 30 méternyi mély pincét vájatott a hegy oldalába, ahol a borait télen-nyáron állandó hőmér­séklet mellett tárolhatta. Ő ismerte fel, hogy a kör­nyéken díszlő óriás fenyő — redwood — fája igen alkalmas hordókészítésre. 1858 elején a Kaliforniai Mezőgazdasági Társulat kérésére írta meg a Report on Grapes and Wines of California — Beszámoló a kaliforniai szőlőkről és borokról — című nagysikerű munkáját. Ebben többek között azt ajánlotta, hogy a telepítők annyiféle fajta szőlőt telepítsenek, amennyit csak tudnak, és azt műveljék, amelyik a legbővebben terem s amelyik a legjobb bort adja. 1858 őszén ő nyerte el az állami mezőgazdasági kiállítás első díját. Az akkor már létező szaklapokba cikkeket írt a szőlő- és bortermelésről. Fáradhatat­lan volt, hihetetlen energiával végezte a dolgát; meglátásaival, terveivel másoknál mindig előbbre járt s soha sem elégedett meg azzal, amit elért. 1860-ban érdemei elismeréséül a Kaliforniai Mező­gazdasági Társulat alelnökévé választotta. 1861 nyarán állami megbízatással Európába uta­zott, hogy friss ismeretekre tegyen szert az óvilági szőlészet-borászat területén. Két hónap alatt vas­úton, postakocsival bejárja Francia- és Németorszá­got, Svájcot, Olasz- és Spanyolországot. Sorra vette a hercegi uradalmak és egyszerű parasztok szőleit, megvizsgálta, melyek azok a fajták, amelyek leg­jobban díszlenének Kaliforniában. Útjáról vissza­térve, arról számolt be, hogy mintegy 100 000 különféle fajtájú kiültetésre váró szőlővesszőt indí­tott útba Kaliforniába. Ezekkel részben a maga föld­jeit telepítette be, részben pedig másoknak engedte át. Népszerűsége egyre nőtt. Az egyik szaklap a kaliforniai szőlőkultúra atyjának nevezte el, s ez a titulusa mindmáig, haló poraiban is megmaradt. Új vállalkozás Nicaraguában Haraszthy nemcsak szőlész-borász volt, hanem üzletember is; még mielőtt elindult volna az európai útjára, tervbe vette egy részvénytársaság alapítását. Nemcsak nagyobb nyereségre akart szert tenni, hanem talán a túlfeszített szőlőtelepítés miatti anyagi nehézségei is hozzájárultak a szándékához. 1863. március 27-én megalakult a Buena Vista Vinicultural Society 6000, egyenként 100 dollár névértékű rész­vény kibocsátásával. Haraszthy átengedte a rész­vénytársaságnak a birtokait, amelyekért 2600 rész­vényt kapott. A társaságnak lerakatai voltak New Yorkban, Philadelphiában, Chicagóban, San Fran­ciscóban és Londonban. A vállalkozás első esztendei sikeresen indultak, de a benne résztvevő pénzembe­rek elégedetlenek voltak a nyereséggel, kifogásolták a vezetést, és 1866-ban kenyértörésre került sor. Haraszthy Ágoston megvált a részvénytársaságtól, és visszavonult a felesége nevén levő szőlőgazdaság­ba. Ám ő nem az az ember volt, aki férfikora dere­kán, ötvenhat évesen megadja magát. Mint igazi pionir, feleségével, Géza fiával, Otélia lányával, apjával és mostoha anyjával San Francisco kikötő­jében hajóra szállt az új cél, az új szűz terület, Ni­caragua felé. 1866 tavaszán érkeztek meg Corintóba, amelynek kikötője melletti Hacienda San Antonión telepedtek meg. Előbb egy cukornádültetvényt vá­sárolt meg, majd egy rum-lepárló- és fűrészüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom