Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Páka Teréz: Amerikai—magyar kölcsönhatás a zöldkövesedés (propilitesedés) folyamatának megismerésében

KÖNYVISMERTETÉS Szathmáry Tibor: DESCRIPTIO HUNGÁRIÁÉ Magyarország és Erdély nyomtatott térképei, 1477—1600 A Szerző kiadása Grafiche Morandi, Fusignamo, Italia, 1987 250 oldal, kb. 370, részben színes ábra, 6 táblázat Ára: 200 nyugatnémet márka „Ezen összefoglaló katalógus, elsősorban gyűjtőknek, tudományos kutatóknak, antikváriusoknak, történészeknek és térképkedvelőknek készült" — írja az Olaszországban élő Szathmáry Tibor, nagyszabású térképkatalógusának előszavában. Ehhez hozzá tehetjük, hogy valóban, mind azok, akik a térképekkel — elsősorban Magyarország (ill. a Kárpát-medence) kartográfiai ábrázolásával hivatalból, érdeklődésből vagy amatőr gyűjtőként foglalkoznak, nagy haszonnal, sok tanulsággal forgathatják ezt az album alakú, igen szép kivitelű jegyzéket. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy időrendi sorrendben felsorolja, leírja és illusztrációkon is bemutassa mindazokat a térképműveket, amelyek az első nyomtatott Ptolemáiosz-atlasz kiadásától (1477) a XVI. sz. végéig napvilágot láttak. A jegyzék tartalmazza azokat a nagy területeket (pl. egész Európát, vagy az akkori Német-Római Birodalmat) felölelő térképeket, valamint atlaszokat is, amelyeken hazánk eléggé részletesen szemlélhető. Ugyanakkor szerepelnek benne csak Magyarországot vagy Erdélyt ábrázoló önálló lapok, röpiratok és könyvoldalak térképei is. A 123 éves időszakból — amely egyébként a német L. Bagrow szerint „a kartográfia aranykora" volt — összesen 111 térképművet sorol fel, mivel azonban egyesek több Magyarország-lapot is tartalmaznak, az összes térképek száma 152. Ám tovább növeli ezt a számot, hogy több atlaszt ismételten is kiadtak, és csak az új kiadások száma 120 körül mozog. A szerző igyekezett lehetőleg minden térképet bemutatni, a fontosakat színes képeken. Ott, ahol Magyarország csak kis részt tölt be az egész lapon, a megfelelő részletet kinagyítva is közli. Különösen hasznos ez azért, mert a nagyított részleteken többnyire a helységnevek is jól leolvashatók. A kísérő szövegben igyekszik megvilágítani a térkép készítésének körülményeit, forrásait, sőt a nevesebb kartográfusok munkásságának rövid méltatását is közli. Jó gondolat volt néhány híresebb térképkészítő portréjának bemutatása (pl. Mercator, Ortelius, Zsámboky stb.), továbbá látható néhány nevezetesebb atlasz címoldalának képe is. Kár, hogy a térképleírások pontossága itt-ott kívánnivalót hagy, az adatközlésük sem mindig következetes. Méginkább hézagos a bibliográfiai felsorolás, ill. a hivatkozás. Itt kell megemlítenünk, hogy helyenként stiláris pongyolaságoktól sem mentes az egyébként szép katalógus. Elsősorban azonban mégis az érdemeit kell kiemelnünk. Az előszóban rögzített (és fentebb idézett) célkitűzésnek mindenképpen megfelel. A mű nagy értéke, hogy jó néhány térkép és atlaszrészlet, amelyet a szakirodalom sokszor említ, itt került először képen is a magyar olvasó szeme elé. A szerzőnek sikerült olyan térképet is fellelnie, amelyet vagy hetven éve elveszettnek véltek! Bár sok ország elkészítette már a nemzeti térképkatalógusát, a hazai térképtörténet régóta hiányolta egy ilyen mű kiadását. Ezt a hiányt a szerző eredményesen pótolta, és ezért is várjuk érdeklődéssel a beígért következő köteteket. —th— Érdy Miklós: KUTATÓÜTON AZ ŐSI KHOREZMBEN EXPLORING ANCIENT KHOREZM Folklór és etnográfia 38. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajz Tanszékének kiadványa Debrecen, 1988. 85 oldal, fényképekkel és térképekkel Ára: 190 Ft A szerző — ismert őstörténész — Vámbéry Ármin nyomdokain kereste fel a Szovjetunióban található Khorezm — a mai Üzbegisztán — legendás városait: Khivát. Buharát és Szamarkandot. Utazását a fellelhető magyar vonatkozású emlékek kutatása motiválta. Könyvében részletesen áttekinti a Khorezmmel kapcsolatos magyar történelmi forrásokat, krónikákat, s idézi az utazásai folytán megismert emberekkel való elbeszélgetéseit, melyekből kiderült, hogy különösen Khivában él elevenen Vámbéry Ármin utazásának emléke. A szerző a magyarság Eurázsia pusztái felé vivő eredetvonal láncszemeként értelmezi a khorezmi kapcsolatokat, melyek nemcsak a különböző írott történelmi forrásokban, hanem az Üzbegisztánban élő egyszerű, hétköznapi emberek gondolatvilágában is tükröződnek. Dr. Kubassek János