Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Páka Teréz: Amerikai—magyar kölcsönhatás a zöldkövesedés (propilitesedés) folyamatának megismerésében

„Trachyt"-területek a történelmi Magyarországon (I. „tr

achy>t"'-előfordulások, 2. a Szabó József által tanulmányozott területek ) sőt két gyűjtemény-szekrényben a magyarországi ,,trachytok"-at és változataikat is bemutatta, amelylyel a világkiállítás aranyérmét nyerte el. Ebben a munkájában már egyértelműen kinyilvánította, hogy a zöldkő nem önálló kőzettípus, hanem ,,

modification by sulfurous and water exhalations of various trachyte types." Valószínűnek látszik, hogy ennek hatására írt H. ROSENBUSCH 1877-es rendszerében már zöldkő-dacitról és zöldkő-andezitről. C. DOELTER pedig 1875-ös munkájában korábbi erdélyi eredményeit vette revízió alá és az ottani propiliteket, mint andeziteket írta le. SZABÓ József amerikai utazása során New Yorkban „a Central Park nyugoti oldalán levő múzeumban" találkozott G. F. BECKERrel, a kor egyik kiváló amerikai geológusával. Ekkor, tudo; mányos eszmecseréjük során tudta meg SZABÓ József, hogy amerikai kollégája a Comstock Lode-i teleppel kapcsolatban már 1875-ben publikálta felismerését, amely tökéletesen megfelelt az ő elképzeléseinek a propilitesedés folyamatával kapcsolatban. Ez a hír örömmel töltötte el, mert alátámasztva látta elméletét. Ez ösztönözte, hogy tanulmányútja során útba ejtse a Comstock Lode-i telepet is. Amerikai útjáról írott részletes beszámolójából (SZABÓ J. 1883) tudjuk, hogy a tanulmányút során eljutott Virginia Citybe és ott a Comstock Lode-i telep egyik aknájában a legmélyebb szintre (akkor 3000 láb). ,,A Virginia City mély aknáiról mondhatni, hogy a legmélyebbek közé tartoznak a világon; de azt, hogy legmélyebb nem, mert Csehországban Przibram bányavárosban van egy mélyebb, amelynek 1000-ik méter mélységét néhány év előtt ünnepelték meg. Ez a világ legmélyebb aknája. De igen is érdemes megjegyezni, hogy míg Przibram bányászata maga is tán ezer éves, Virginia Cityben a közel 3000' mély akna 150 év műve!" — írta, majd így folytatta. „Virginia City mellett Gold Hill városka eszembejuttatta a Selmecz melletti Szélaknát; az a viszony van közöttük. Selmecz vidéke mennyivel szebb a felületen az ő szép gyepes és erdős hegyeivel ! Itt minden kopár, kietlen. Ha azonban a föld alá megyünk, Selmecz ugyancsak cserélhetne Virginia City-vel!" A leírásban további részleteket nem tudhatunk meg tapasztalatairól, azonban később INKEY Béla, SZABÓ egyik legjobb magyar tanítványa megemlékezésében (INKEY B. 1895) írt arról, hogy SZABÓ Józsefre igen nagy hatást gyakorolt a zöldkövesedéssel kapcsolatos elméleti eredmények megismerése mellett a bányaterületen a folyamat nyomon követhetősége. SZABÓ József amerikai tapasztalatai is szerepet játszottak INKEY Béla Nagyág földtani és bányászati viszonyai címmel 1885-ben megjelent monográfiájának abban a nagy jelentőségű megállapításában, hogy az aranyércesedés dúsulása egyértelműen összefügg a propilitesedés intenzitásával, és hogy a propilitben is mindig találunk hintett ércesedést. Ennek a felismerésnek a gyakorlati jelentőségét a múlt századi magyarországi érckutatásban nem lehet elég nagyra értékelni. SZABÓ /ozíe/eredményeinek amerikai hatásáról az alábbiakat lehetett a korabeli irodalomból kinyomozni. G. F. BECKER (1847—1919) az amerikai geológia hőskorának egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt, aki bányageológusnak tartotta magát, azonban szinte minden földtudományi ágazatban újat alkotott. Legfőbb műve volt a világhírű Comstock Lode-i telep feltárása és tudományos leírása, amelynek során a propilitesedéssel kapcsolatban Amerikában elsőként jutott el a helyes felismeréshez. Ebben a művében BECKER ismertette az Európában leírt propiliteket, valamint az európai tudósok leírásait. A propilit tudományos felismerésében a következő sorrendet adta: C. DOELTER (1875), F. v. RICHTHOFEN (1879), G. RATH (1878), SZABÓ J. ( 1879). Ez a sorrend azonban téves, mert mint a fentiekben ismertettem, SZABÓ József már