Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kecskeméti Tibor: Hantken Miksa munkásságának amerikai vonatkozásai

rlantken Amerikai Nutamulilok l'oldl.-iui Ko/íuiiv XVI.kot liMll.tahh' Egyesült Államok ún. öbölmenti államaiból és a nyugat-indiai-szigetekről is ismert. Az észak-amerikai Nummulitesek 100 évvel későbbi revíziójában (BLONDEAU, A. 1982) a N. heilprinit már nem találjuk önálló taxonként. Valószínűleg más taxonba vonták be, de az összevonás irodalmi adataira eddig még nem bukkantunk rá. Mindez azonban nem érinti sem HANTKEN, sem HEILPRIN tudományos kvalitását, hiszen HEILPRIN gesztusa HANTKEN felé a floridai minták átengedésével kora legkiválóbb Nummulites-specialistájának, HANTKEN névadása pedig Észak-Amerika egyik legkitűnőbb gerinctelenpaleontológusának szólt. Hantken kis-Foraminifera kutatásainak hatása az amerikai mikropaleontológiára HANTKEN őslénytani vizsgálatai során legintenzívebben a közép-magyarországi hegységláncolatban nagy kiterjedésű, a felső-eocéntől a felsőoligocénig terjedő, nagy vastagságú márga, mészmárga, agyag rétegcsoport kis-Foraminifera faunáját vizsgálta. Eredményeit három fontos munkában publikálta (HANTKEN M. 1868, 1872, 1875). E három közül a legnagyobb volumenű és legteljesebb a Die Fauna der Clavu/ina Szabói Schichten. I. Foraminiferen című, amely a paleogén rétegtan és mikropaleontológia alapvető munkája (HANTKEN M. 1875). A mű megjelenésétől mindmáig a mikropaleontológusok nélkülözhetetlen kutatási eszköze. Olyan nagy nevű mikropaleontológusok forrásműve, mint SCHUBERT, FRANZENAU, LIEB US, HILTERMANN, CITA és HAGN. Mivel a monográfiában leírt Hantken-féle fajok nemcsak az alpkárpáti régió eocénjében és oligocénjében vannak nagy mértékben elterjedve, hanem közülük több az Európán kívüli paleogén üledékekben is, HANTKEN művének kisugárzása Európán kívülre is jelentős. E kisugárzásra reagáltak az Amerikai Egyesült Államok geológusai, mikropaleontológusai is. Különösen CUSHMAN (1881—1949), minden idők egyik legnagyobb Foraminifera-kutatója mutatott nagy érdeklődést HANTKEN kis-Foraminifera vizsgálatai iránt. Az érdeklődésnek két oka is volt. Az egyik: CUSHMAN nagyon sokat foglalkozott az amerikai paleogén Foraminiferákkal, így fontos volt számára a klasszikusnak számító magyarországi faunák ismerete. A másik: CUSHMAN hatalmas (talán a világon a legnagyobb!) rendszertani Foraminifera-gyűjteménnyel rendelkezett, amelyet minél teljesebbé igyekezett tenni, s amelyhez minél több adatot — így HANTKENéit is — törekedett gyűjteni. Mindkét vonatkozásban megkerülhetetlen volt HANTKEN munkáinak és taxonjainak ismerete. Munkásságának beható tanulmányozása során ismerte meg HANTKEN időálló eredményeit és korát meghaladó megállapításait. Mindezek közrejátszottak abban, hogy amikor egy Siderolina kochi HANTKEN fajhoz közel álló taxont talált Alabama állam Cocoa nevű települése egy tercier lelőhelyén, azt génusz rangban új taxonként vezette be az irodalomba, s a nagy magyar Nummulites-metszetek Hant ken Miksa (1886) tanulmányából mikropaleontológus tiszteletére Hantkeninának nevezte el (CUSHMAN, J. A. 1924). Később, első nagy rendszertani vázlatában (CUSHMAN, J. A. 1927) famíliát és szubfamíliát is kreált a Hantkenina fajok számára a magasabb rendszertani egységbe sorolásukhoz. CUSHMAN további munkássága során is nagy tisztelője volt HANTKENnek, sőt eredményeit még jobban méltányolta azután, hogy MAJZON László professzor (Budapest) az 1930-as évek elején bőséges vizsgálati anyagot küldött neki a HANTKEN-féle klasszikus lelőhelyekről (MAJZON L. 1972). CUSHMAN a kontroll során jól bepillanthatott HANTKEN alkotói tevékenységébe és igazolódott előtte HANTKEN eredményeinek helvlállósága. Innentől számítható az az időszakasz, melyben HANTKEN világméretű elismertségre emelkedett. Jól bizonyítja ezt az amerikai Foraminifera-kutatók által számos génuszban adott sok hantkeni fajnév is. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a taxonokat, amelyeket amerikai mikropaleontológusok HANTKEN tiszteletére neveztek el. A felsorolásban a taxonnév után a szerző(k), a leírás évszáma, a publikáció bibliográfiai adatai, a taxon kora és lelőhelye szerepel. A lista feltehetőleg nem teljes, ezért a szerző szívesen venné az amerikai mikropaleontológusoknak a jegyzék kiegészítésére vonatkozó közléseit.