Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kecskeméti Tibor: Hantken Miksa munkásságának amerikai vonatkozásai

HANTKEN MIKSA MUNKÁSSÁGÁNAK AMERIKAI VONATKOZÁSAI Dr. Kecskeméti Tibor ÖSSZEFOGLALÁS Hantken Miksa kiváló magyar paleontológus munkásságának több amerikai vonatkozása is van. Az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő, magyar származású Angelo Heilprin és az őt felkereső Szabó József jó­voltából új Nummulites fajt írhatott le Floridából és a kis-Foraminiferákról közölt alapvető tanulmányaival nagy hatást gyakorolt az amerikai mikropaleontológiára is. Hantken tiszteletére J. A. Cushman egy új taxont „Hantkeninának''' nevezett el és amerikai kutatók (eddigi ismereteink szerint) 11 kis-Foraminiférának adták a „hantkenC fajnevet. Hantken amerikai Nummulites faja, a N. heilprini SZABÓ József a budapesti Magyar Királyi Tudo­mányegyetem geológia professzora 1882-ben július és szeptember között Észak-Amerikában földtani tanulmányokat folytatott. Programja során eljutott Philadelphiába is, ahol találkozott az Academy of Natural Sciences in Philadelphia paleontológia tanárával, Angelo HEILPRÍN-nel. HEILPRIN írta le az első amerikai Nummulitest Floridából N. willcoxi néven (HEILPRIN, A. 1882). SZABÓ kért és kapott HEILPRIN-töl a floridai lelőhelyről min­tát, amelynek faunáját SZABÓ kérésére HANTKEN határozta meg Budapesten. Angelo HEILPRIN magyar származású geológus, geográfus, paleontológus 1853-ban született Sátor­aljaújhelyen. Apja, aki az 1848-as magyar szabad­ságharc alatt egy ideig Kossuth Lajos titkára volt, 1856-ban családjával áttelepült az Amerikai Egye­sült Államokba. Az Ifjabb HEILPRIN kitűnő okta­tásban részesült, s középfokú tanulmányai elvégzése után részt vett apja vállalkozásában, az American Cyclopedia szerkesztésében. 1876 és 1879 között európai tanulmányútján London, Párizs és Genf legkiválóbb professzoraitól tanult. 1879-ben Phila­delphiában az Academy of Natural Sciences pa­leontológiái tanára, 1883-tól ugyanezen intézmény múzeumának kurátora lett. 1885 és 1890 között a Wagner Free Institute of Science-ben is tanított geológiát. Élete utolsó 3 évében a fizikai földrajz professzora volt a Yale Egyetemen. 1907-ben halt meg New Yorkban. HEILPRIN sokoldalú tudományos tevékenységet folytatott. Kiemelkedő földrajzi felfedező volt. Számos expedícióján főként a vulkánosság, az ark­tikus és pleisztocén problémák megoldása terén ért el eredményeket. Kutató alkata elsősorban az ame­rikai tercier üledékek rétegtani és őslénytani vizs­gálata során mutatkozott meg. Több mint száz dol­gozatában számos új tudományos megfigyelést, adatot és összefüggést rögzített, főként az evolúció és a biogeográfia terén. Kiváló oktató volt, előadá­sai páratlan népszerűségnek örvendtek. Tudomány­szervező képességeit az Association of American Geographers, a Geographical Society of Philadel­phia, az Alpine Club of America, valamint az Around the World (a National Geographic Maga­zine előfutára!) alapítása is bizonyítja. SZABÓ József geológus, mineralógus, bánya­mérnök, a kőzetkutatás világhírű szaktekintélye volt. 1822-ben született Kalocsán. Középfokú isko­lái elvégzése után a pesti egyetemen és a Selmecbá­nyái Bányászati Akadémián tanult. Mint bánya­mérnök 1848-ban Kossuth Lajos minisztériumában dolgozott, ahol a puskaporgyártást felügyelte. 1858-tól a pesti Kereskedelmi Akadémián, 1862-től a pesti Tudományegyetemen az ásvány- és földtan tanára. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1867-től rendes, 1888-tól igazgatósági tag­ja. 1894-ben halt meg Budapesten. Tudományos munkásságának fő területe Magyarország tercier vulkánosságának tanulmányozása (főként Tokaj­Hegyalján és Selmecbánya környékén) v a kőzettan­ban a „trachyt"-rendszer kidolgozása. Úttörő jelen­tőségűek a magyar Alföld geológiai viszonyaira vonatkozó kutatásai is. Elsőnek észlelte az Alföld medencealjzata jelentős mozgásainak nyomait. Ne­véhez fűződik a budapesti Tudományegyetem ás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom