Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciójának tudományos jelentősége

A debreceni Református Kollégium 1860-ban (a kollégium múzeumának szívességéből) kedés is hangot kapott, hogy Teleki Sámuel nem volt iskolázott, képzett kutató. A tények azonban másról tanúskodnak. E sorok szerzője Debrecenben és Göttingenben végzett levéltári kutatásokat, és számos új, eddig ismeretlen adalékra bukkant Teleki Sámuel tanulmányaira és tanárainak személyére vonatkozóan. Teleki Sámuelt apja a családi hagyományoknak megfelelően a legjobb tanintézetekben taníttatta. A jó képességű, tehetséges diák a debreceni Református Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. A fennmaradt érettségi vizsgálati jegyzőkönyv és anyakönyv tanúsága szerint az 56. anyakönyvi számon nyilvántartott Teleki Sámuel 1863. július 28—29—30-án vallástan, latin nyelv, görög nyelv, magyarnyelv, német nyelv, történelem és földrajz, fizika és matematika, logika, valamint pszichológia tantárgyakból kiváló eredménnyel tett érettségi vizsgát. A gimnázium I—VII. osztályát — a kor szokásához híven — magántanulóként végezte el, és csak a VIII. osztályt töltötte Debrecenben. Az érettségi vizsgát követő „Tanári Tanácskozmány" fennmaradt jegyzőkönyvéből ismerjük debreceni tanárainak nevét. A természettant és a földrajzot az igen szigorú hírben álló Gelenczei Pál, a latin és a görög nyelvet Lengyel Zsigmond, a történelmet Ladányi Gedeon, a mértant Tóth József, a magyar nyelvet Imre Sándor, a német nyelvet a lőcsei születésű, Halléban tanult tudós Osterlamm Ernő oktatta számára. Feltehetően Osterlamm Ernő ösztönzésére folytatta a felsőfokú tanulmányait a göttingeni, majd a berlini egyetemen. Teleki Sámuel geográfiai érdeklődésének felkeltésében és megalapozásában meghatározó szerepe volt a Debrecenben töltött esztendőnek, és személy szerint Gelenczei Pálnak, aki a Magyar Királyi Természettudományi Társulat rendes tagjaként a tudós tanár tekintélyét élvezhette. Jogosan vetődhet fel a kérdés, Teleki Sámuel hogyan került Debrecenbe? Miért nem a Sáromberkéhez közelebb található s ugyancsak kitűnő képzést nyújtó nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult? A magyarázatot a debreceni Református Kollégium alapítványtevőinek listája adja meg. Széki gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár és főispán (1739—1822), a marosvásárhelyi Teleki Téka megalapítója az 1802-es tűzvész után 400 forintos alapítványt tett a debreceni Református Kollégium javára. Ez a kapcsolat lett az alapja Teleki Sámuel debreceni diákságának. Teleki Sámuel egyetemi éveiről többek között a göttingeni egyetem levéltárának okmányai tanús-