Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Borsos Balázs: A Teleki-expedíció anyaga a Magyar Néprajzi Múzeumban

Csagga burnót tartó (3026. lelt. sz. ) a turkana (elgina = elgume), a maszáj és a kikuju törzstől jutott Teleki és a múzeum birtokába. Az egész gyűjtemény majdnem harmada kikuju anyag. A gyűjtött anyag eloszlása tehát nagyon egyenetlen. Az expedíció sokkal több néppel került kapcsolatba, mint ahánytól tárgyakat is gyűjtött. A vidék megismert népeiről Höhnel még 1890-ben beszámolt. Legrészletesebben ő is azokról a törzsekről ír, akiknek tárgyi kultúráját a gyűjtemény őrzi. A Teleki-expedíció által bejárt vidék Afrika néprajzilag egyik legváltozatosabb területe. A kontinensen belül található mind a két nagyrassz (europid, negrid) és a három formacsoport közül egy (etiopid) képviselőivel találkozhattak az utazók. Az europid arabok erős hatása az Indiai-óceán partvidékén mindenütt kimutatható, főleg Zanzibárban és környékén. 1840-ben a maszkati szultán is e szigetre helyezte uralkodásának központját. A kontinens belseje felé haladva az arab antropológiai hatás hamar, majd a kulturális is elenyészik. A legújabb idők K—DK-Afrikára jellemző indiai bevándorlása ekkor még nem volt olyan jelentős. Höhnel szerint — ma is helytállóan — a megismert népek nyelvileg a bantu, a nilóta és a hamita csoportba tartoznak. Az antropológiailag a negrid nagyrasszhoz tartozó bantuk Közép-Kelet-AfrikáCsagga kés, bőrtokkal (3027. lelt. sz. ) ban a legelterjedtebb népcsoport. Az expedíció közülük a tengerparttól beljebb eső területek népességét ismerteti csak részletesen, így a csagga, meru, taveta, kamba és kikuju törzseket. Közülük a gyűjteményben csak taveta anyag nincs, de feltételezhető, hogy a Kilimanjaro névvel besorolt anyag egy része tőlük származik, hisz Telekiek hónapokat töltöttek közöttük. Nem eldöntött még, hogy a nilóta nyelveket beszélő nilotid népek antropológiailag negridek-e (G.P. Murdock 1959), vagy negrid-etiopid keverékek (H. Baumann 1979). E törzsek az őserdő-öv peremén élnek. Az etiopid népcsoportok közül a hamita nyelveket beszélő törzsek az expedíció által bejárt területtől északra és keletre laknak, bár, mint Höhnel megjegyezte, csaknem biztos, hogy 200 éve még egyik törzs sem élt azon a helyen, ahol akkoriban. Közülük az utazók a rándile (rendille) és a resiát (geleba) népeket ismerhették meg jobban és gyűjtöttek is közöttük. A gyűjteményben 14 tárgy a szomáli Csagga faedény (3022. lelt. sz.)