Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Borsos Balázs: A Teleki-expedíció anyaga a Magyar Néprajzi Múzeumban

Kolobiiszmajom szőréből készült térdpánt (maszáj, 3187. lelt. sz.) ről készült ezidáig leírókarton; ezek közül a legtöbbet (és a legalaposabbakat) Vajda László készítette 1952 és 1956 között, valamint Ecsedy Csaba a 70-es években. Rajtuk kívül foglalkozott még néhány tárggyal Csalog Zsolt (1966), (Füsi) Nagy Géza (1967), Molnár Mária (1974), Agüero Irma (1975, 1981), Forrai Ibolya (1981), Fejős Zoltán (1981) és Vidacs Bea (1983) is. A gyűjtemény tárgyai közül sok beépült a Néprajzi Múzeum állandó kiállításába, illetve 1976 augusztus—szeptemberében egy Teleki Sámuel kiállítás keretében ismerkedhetett meg néhánnyal a közönség. A Teleki-gyűjteményt tudományos munkák is hasznosították. A Magyar Néprajzi Múzeum pajzsgyűjteménye alapján írt cikkében Vajda László (1954) a Teleki adományozta geleba (resiát) pajzsokról is szót ejt, a Teleki-anyag művészi tárgyait pedig Sárkány Mihály dolgozta fel a Bodrogi Tibor által szerkesztett (1981) Törzsi művészet című könyvben. Kamba kalapács (3092. lelt. sz. ) Kikuju pajzs (2974. lelt. sz.) A leltárba vett anyagon 16 különböző meghatározás szerepel, de ezek közül több nem népnév, hanem földrajzi név, valószínűleg azt a vidéket jelölték vele, ahol a tárgyakat gyűjtötték. Ilyen például az Abessyna vagy a több tárgynál szereplő Kelet-Afrika megnevezés. A Kilimanjaro is sok esetben előfordul, ezek valószínűleg a nagy tűzhányó lábánál élő csagga, taveta, esetleg kváfi törzs tárgyai. A Meru meghatározás nem a Kenya-vulkántól északra élő népet, hanem azt a csagga népcsoportot jelenti, amely a Meru-tűzhányó környékén él, mert Höhnel ilyen néven ír róluk (1890). Szintén földrajzi névnek tekinthetjük Zanzibárt is. Innen csak egy kérdőjelesen besorolt lándzsa származik. A fennmaradt 11 név minden bizonnyal az adott népet jelentheti. Előfordul azonban, hogy a megnevezésről nem tudni biztosan, milyen törzset takar (Ukambani, Elgina). Az első valószínűleg az Ukamba országban élő kamba népet jelenti, elgina nevű törzsről azonban nem tud az afrikai irodalom. Minden bizonnyal az elgume (a turkanák másik neve) szó elferdítéséből jött létre. Sok esetben egy-egy néptől csak egy-két tárgy származik (ndorobo, kaffa, rendille) vagy 10—20 közötti a számuk (resiat, csagga). A legtöbb tárgy (több, mint az anyag kétharmada) három néptől,