Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Gábris Gyula: A Teleki-expedíció nemzetközi jelentősége

2. térkép. Részlet G. Gürich Afrika földtani térképéből ( 1887) helyzet kb. 8000—10 000 évvel ezelőtt alakulhatott ki, de valószínűleg 6000 és 4000 évvel ezelőtt megismétlődhetett. Az ettől kezdve egyre szárazabbá váló klíma a tavak zsugorodását idézte elő. A gyarmatosításnak még évtizedekig ellenálló Abesszíniában a földrajzi kutatások helyzete nehéz volt. Kereskedők, misszionáriusok híradása alapján a Rudolf (Turkana)-tó árkát északról határoló hegyes Kaffa tartományról már voltak hírek és térképre rajzoltak egy innen délre tartó nagy folyót is. A szomáli partvidékről, keletről induló kutatóknak a nehéz természeti körülményeken kívül a harcias szomáliaiakkal és gallákkal is meg kellett küzdeniük. A Juba folyón felfelé induló Denhardt és csapata életét is vesztette vállalkozása során. A térképek fehér foltjait természetesen csak képletesen kell értenünk, hiszen e korszak kartográfusai — irtózván az ürességtől — különböző mesés híradások vagy inkább a hasonlóan megalapozatlan következtetések nyomán kitöltötték a térképeken a valóságban még ismeretlen területek helyét is. így kerülhetett Andrée és Seobel 1887-es, valamint a német Gürich Afrika térképére (2. térkép) az ún. Samburu-tó. H hatalmas víztükör déli csücskét már Denhardt 188l-es térképe is ábrázolja, sőt az egyenesnek rajzolt odavezető utak mentén egyenlő távolságokban feltüntetett állomáshelyek neveit is megadja a bennszülött kereskedők adatai alapján, de a fent említett két Afrika földabroszon a Baringótól északra fekvő és Telekiek által bejárt területen, az Abesszin-magasföldön eredő és hatalmas kanyarral a Juba felső szakaszává minősített folyón kívül csupán ez az egyetlen topográfiai elem szerepel. A Teleki—Höhnel expedíció valóságos tavakat (Rudolf- és Stefánia-), folyókat és hegységeket (Nyiro és Matthews) talált és pontosan térképezett e tájakon. Felfedezésük nyomán vált világossá az is, hogy a Juba forrásai útvonaluktól ÉK-felé vannak (azóta már tudjuk, hogy az Awash-árok keleti peremhegyeiben) és az Abesszíniából alászálló nagy folyó az Omo, amelynek a Rudolf (Turkana)-tó északi végén épülő mocsaras deltáját Höhnel részben bejárta. A XIX. század végére az expedíciók magasabb felkészültsége és a tudományos igények lassan lehetővé tették a különböző szaktérképek megrajzolását is. G. Gürich 1887-ben már elkészítette Afrika földtani térképét, amelyen bizony sokkal nagyobb területek maradtak üresen, mint a kor hegy-vízrajzi ábrázolásain A Teleki-expedíció helyszíni megfigyelései és hazahozott kőzetmintáinak vizsgálata alapján ezen a térképen is a bejárt területeken a fehérséget a különböző földtani képződmények színes foltjai váltották fel (2. térkép). Dr. Gábris Gyula ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék Budapest Kun Béla tér 2. H-1083