Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciójának tudományos jelentősége

10. A Teleki-expedíció meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevő új adalékokat nyújtottak a természettudományok művelőinek. 11. A vadászatokat reprezentáló, egyedülálló állatbőr- és trófeagyűjtemény, melynek jelentős része a második világháború során elkallódott vagy elpusztult. 12. Az expedíció eredményei, a Rudolf- és a Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiindulópontul a Kelet-afrikai-árokrendszer kialakulását magyarázó új földfejlődéstörténeti elméletnek. A Teleki-expedíció a gazdag erdélyi földbirtokos magánvagyonából megvalósított tudományos célú vállalkozás volt, melyben a vadászat alárendelt szerepet játszott, s elsősorban a népes expedíció teherhordóinak, kísérőinek élelemszükségletét fedezte. Az expedíció mögött — eltérően a korabeli hasonló célú utazások többségétől — nem állt egyetlen hódító szándékú gazdasági-politikai hatalom sem. Helytálló és ma is érvényes Kádár László professzor megállapítása, mely szerint „...Afrika térképén egy fiatal vulkán viseli a nevét és őrzi egy magyar kutató emlékét — teljes joggal. Lehet, hogy a Basszó narók és a Basszó ebór ősi neve hamarosan felváltja Afrika térképén Rudolf és Stefánia nevét az általa felderített tavak mellett, mert ez is a helyes. A Teleki-vulkán neve azonban megmarad, hiszen ez a fiatal vulkán első neve és meg is maradhat nyugodtan, mert viselőjétől mi sem állott távolabb, mint kis és szabad népeket függetlenségüktől megfosztva gyarmatosítani, hiszen egy olyan nép fia volt, amely maga is századokon át küzdött függetlenségéért, szabadságáért és a gyarmati kizsákmányolás ellen." Szeretnék köszönetet mondani a debreceni Református Kollégium Levéltára munkatársainak, Kormos Lászlónénak és Kovács Péternek, valamint a Göttingeni Egyetemi Könyvtár és Archívum munkatársainak, dr. Kesztyűs Tibornak, Dr. Helmuth Rohlfingnek és Bruns Anneliese asszonynak, dr. Resch Imre bécsi magyar levéltári delegátusnak kutatómunkámhoz nyújtott önzetlen segítőkészségükért. Dr. Kubassek János Magyar Földrajzi Gyűjtemény Érd Budai út 4. H-2030 IRODALOM Í.BALÁZS DÉNES (1986): Magyar nevek a Föld térképén (I. rész) Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. szám, p. 55 — 58, Érd 2. BENDEFY-BENDA LÁSZLÓ (1934): Magyar utazók Afrikában — A Magyar — Etiópiai Expedíció Országos Bizottságának kiadása, Budapest 3. BENDEFY-BENDA LÁSZLÓ (1934): Afrika meghódítása A Magyar —Etiópiai Expedíció Országos Bizottságának kiadása, Budapest 4. ERDÉLYI LAJOS (1977): Teleki Samu Afrikában (Az Afrikakutató eredeti fényképfelvételeivel) — Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 5. HOIMES, ARTHUR (1978): Principles of Physical GeologyLondon 6. HÖHNEL LAJOS (1986): Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887- 1888-ban, I —II. kötet Magvetö Könyvkiadó, Budapest I. KÁDÁR LÁSZLÓ (1967): Az afrikai Teleki-vulkán névadója — Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből No. 73. — Extractum e tomo V —VI. (XII —XIII) Actorum Geographicorum Debrecinorum 1966/67. p. 187-190. 8. KUBASSEK JÁNOS (1987): „Levelek a Szaharából" Magyar Nemzet, febr. 17. 9. KUBASSEK JÁNOS (1987) : Teleky titkok - Magyar Ifjúság XXXI. évf. 27. számjúl. 3. 10. LÁZÁR ISTVÁN (1984): Előzetes jelentés egy kéziratról (Teleki Sámuel afrikai naplói) Kortárs, december XVIII. évf. 12. szám p. 1949-1957. II. Matricula Studiosorum in Academia Georgia Augusta a cal April MDCCCLXIV ad descriptorum (Göttingen) 12. NEWBY, ERIC (1982): The world Atlas of Exploration London 13. REID, ALAN (1980): Discovery and Exploration (A Concise History) — Gentry Books, London 14. SZABÓ JÓZSEF (1926): A debreceni Református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 1549—1925. — Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata 15. Verzeichniss der Vorlesungen auf der Georg-Augusts-Universität zu Göttingen während des Sommerhalbjahrs 1868. Göttingen Dieterichsche Universitätsbuchhandlung. 1868. p. 1-15. SCIENTIFIC ACHIEVEMENTS OF SÁMUEL TELEKI'S EXPEDITION TO EAST AFRICA In the first part of his paper, author describes the results of his investigations in archives concerning Sámuel Teleki's (b. 1845, d. 1916) life as a student. Teleki derived from a rich, land-owning aristocrate family, resident in Sáromberke, Transylvania. The Teleki boy studied in one of the most outstanding secondary schools of Hungary, in the Calvinist College of Debrecen. He continued his studies at the university of Göttingen, where he was instructed by Prof Waltershausen in geology and mineralogy and by Prof Wappäus, in geography. It is a much debated issue what made Teleki to undertake the risky expedition to East Africa. Some see the main point of motivation in his passion for hunting, while others propose personal (family) reasons. Author unambiguously proves that it was, first of all, his scientific curiosity that attracted him to Africa to explore the last 'terra incognita' of East Africa. Author summarizes the main achievements of the expedition (1886—88) in the following: the discovery of the Lakes Rudolf and Stefánia as well as of the Teleki volcano (called Nagira Mwaiten in Turkana language), mapping of the region, description of tribes unknown at that time to Europeans, collecting anthropological objects and animals and plants for scientific analyses. Teleki attempted to climb the two major mountains, the Kilimanjaro and Mt. Kenya and, although he was not able to reach their summits, he managed to get higher than anybody before him. Translated by D. Lóczy