Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciójának tudományos jelentősége

Fontos adalékot jelentenek Telekinek a bennszülöttekhez fűződő viszonya kérdéséhez az alábbi bejegyzések: „6/9. 87. Két morán érkezik. . . hogy gyógyítsam meg az oroszlántól kificzamodott kezét de már későn jött adtam pár gyöngyöt tovább mentek." „15/8. 87. A masaiok itt lopnak mint a tüz már három lopás eset történt. Egy morán ellopott egy nagy főző kanalat. Ali Hassan utol érte és mint fogoly a tanyába hozta. A hős nem védte magát de nagyon meg volt ijedve. Eleresztettem." „1/8. 87. Tehát miután barátok lettünk és a masaiok megígérték több hongóval nem bántanak reggel elindultam." A napló igen sok földrajzi jellegű megfigyelést és a vadászatra, vadállatokra vonatkozó megjegyzést tartalmaz. A bejegyzések Teleki Sámuel sokoldalú felkészültségének, alapos földrajzi, geológiai, állattani ismereteinek fontos bizonyítékai. A vállalkozás körülményeinek ismeretében — tudjuk, hogy a térképeket tartalmazó láda az út elején elveszett, s a hosszú utazást térképek nélkül, karavánvezető kirongozikra utalva tették meg, és a hegyek s folyók azonosítása is rendkívüli nehézséget jelentett — megállapíthatjuk, hogy a Teleki Sámuel vezette felfedező expedíció Afrika tudományos feltárásának egyedülállóan kiemelkedő eseménye volt. A Teleki-expedíció eredményei A Teleki Sámuel vezette 1886—1888-as Afrikaexpedíció túlszárnyalta az egyszerű, s a XIX. század második felében kedvelt főúri szórakozásnak számító egzotikus vadászutazás fogalmát. A kutatási feladatokat célul tűző és sikeresen megvalósító expedíció olyan eredményekkel gazdagította a hazai és az egyetemes földrajztudományt, amelyek Teleki Sámuelt és Höhnel Lajost teljesítményeik alapján a legjelesebb Afrika-kutatók, Mungo Park, Hugh Clapperton, René Caillié, Heinrich Barth, Gustav Nachtigal, Magyar László, David Livingstone, Henry Morton Stanley pantheonjába helyezik. A Teleki Sámuel vezette kelet-afrikai expedíció legfontosabb eredményei: 1. Kb. 3000 kilométeres, jórészt ismeretlen keletafrikai tájakon áthaladó útszakasz térképezése, mely elsősorban Höhnel Lajos érdeme. 2. A Rudolf-tó és a Stefánia-tó felfedezése. 3. A 640 méter magas, aktív Teleki-vulkán (turkána nevén Nagira Mwaiten) felfedezése. 4. A Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5310 méteres magasságig jutott fel. 5. A Kenya-hegy megmászásakor Teleki Sámuel érte el először a hóhatárt, a 4680 méteres magasságot. 6. A Kenya-hegységben Teleki Sámuel fedezte fel a később az angolok által róla elnevezett glaciális völgyet és tengerszemet. 7. Ismeretlen, vagy alig ismert törzsekről, népcsoportokról (maszájok, kikujuk, turkanák, szamburuk, elmolok, moránok, randilék, resiátok, burkenedzsik) való, közvetlen tapasztalatokon nyugvó, hiteles híradás. 8. Máig páratlan fotódokumentáció készítése, mely a XIX. századi Kelet-Afrikáról ritka értéket képviselő földrajzi, néprajzi, történelmi, szociológiai információanyagot rögzít. E fotók szakszerű közkinccsé tétele Erdélyi Lajos érdeme. 9. Tekintélyes tárgyi etnográfiai anyag gyűjtése, mely a Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményének alapjává vált. Teleki kiválogatja az expedíció tagjait (Höhnel könyvéből)