Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciójának tudományos jelentősége

f A ' Ictésű osztrák tengerésztisztet, Höhnel Lajos sor­hajóhadnagyot ajánlotta, aki egyben kitűnően kép­zett térképész volt. A körültekintően végzett sokoldalú előkészületek, Teleki Sámuelnek a londoni Royal Geographic Society-nél tett látogatásai, a brit tudósokkal folyta­tott konzultációi, a korabeli szakirodalom és tér­képek tanulmányozása, valamint a geológiában, csillagászatban és a szuahéli nyelvben tett tanulmá­nyai, Höhnel Lajos Gross Glockneren tett hegy­mászó útjai, valamint Kelet-Afrika legtapasztaltabb karavánvezetőinek, Dzsumbe Kimemeta és Dualla Idrisz felfogadása, a népes, többszáz teherhordót foglalkoztató expedíció felszerelési tárgyainak listái egyértelműen azt bizonyítják, Teleki Sámuel nem szokványos vadászkirándulásra indult el Zanzibar szigetéről. Az 1886—1889 között lebonyolított 3000 kilo­méteres expedíció útvonala a Baringó-tótól északra olyan vidékeken haladt át, mely a XIX. század második felében még a szó szoros értelmében „terra incognitá"-nak, azaz fehér foltnak számított. A bécsi udvari és állami levéltárban őrzik Teleki Sámuel Kelet-Afrikából Rudolf trónörököshöz írt magyar nyelvű leveleit. Az expedíció körülményeire és Teleki Sámuel céljaira jellemző fényt vet a Baringó-tónál 1887. december 16-án kelt levél, me­lyet elefántcsont-kereskedők juttattak el Zanzibár­ba, ahonnan a postaszolgálat továbbította Bécsbe. Érdemes e levélből szó szerint idézni: „...érkezvén 175 embertel az egész vidéket ki­éhezve találtam; 80 embert El Gejoba küldtem ele­ségért, a többit itt vadászattal tartván bebarangolva a Baringo körüli hegységeket, sok vadat lőttem, töb­bek közt 10 nap alatt 10 Rinocéroszt, 3 Bivalat, 1 Oroszlánt, a 10 nap alatt 38 darabot. Most küldök eleségért Miamsziba, eleségért mert El Gejoban is éhség van, magam Mikvajumiba megyek a többi emberrel 20 nap vadászatból kelvén élni. Innen Johann Eduard Wappäus, Teleki Sámuel földrajzprofesszora a Göttingeni Egyetemen (a Göttingeni Egyetemi Könyvtár szívességéből) megyek a Zamburuhoz. Zamburu nem tó, hanem egy ország és mellette van a fehér és távolabb a nagy fekete tó, Caravannák már nem járnak ott, és senki sem tudja mily messze vannak és mily népek lakják. Zamburut Va Kwafik lakják még beszélnek 3 más törzsről, egyik neve Turkana, ez a Fekete tó mellett van, a többit nem tudják, egy bentszülött azt mondja a Fehér tó 15 napi járóföld, a másik 30-ra teszi, ha Isten éltet meglátom. Remélem jövő Sep. vagy Oct. hóban a tengernél leszek. Papirom elfogyott, azért végzem soraim, bocsánatot kérve a jelentés rövidségi mián Melyek után vagyok és maradok Császári Királyi Fenséged leghívebb szolgája Grf Teleki Sámuel".

Next

/
Oldalképek
Tartalom