Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Adalékok Körösi Csorna Sándor érdi szobrának történetéhez (Balázs D.)

ADALÉKOK KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÉRDI SZOBRÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Kevés műalkotásnak van olyan viszontagságos előélete, mint a Magyar Földrajzi Gyűjtemény parkjában elhelyezett Körösi Csoma-szobornak. Erről részletesen beszámolt dr. Kubassek János a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1985. évi 1. számában. Cholnoky Jenő professzor kéziratai között további érdekes adalékokat találtunk a szoborra vonatkozóan, s az alábbiakban ezekből idézünk. Mint köztudott — ,,a szobrot Antal Károly szobrász készítette. Tiszteletdíjat nem kívánt, csak költségeit kellett fedeznünk. Ezt különösen a református egyházközségek és iskolák adományaiból szépen összegyűjtöttük. De voltak más, jelentős összegeket áldozó adakozók is. Az Akadémia sajnos csak 500 pengőt helyezett kilátásba, arra az esetre, ha a szobor valóban el is készül. A Julianus-szobor szép sikere lelkesített bennünket, s azt reméltük, hogy a Várban, a Bástya sétányon, a Julianus-szobor után következő kis kidűlőkében foglalna helyet a Körösi Csorna-szobor, aztán még tovább a magyar nemzeti géniusznak nagy alakjai sorban. A székesfőváros vállalta a szobor felállításának és környéke rendezésének költségeit. Amikor a szobornak a Bástya sétányon való elhelyezése meghiúsult, akként határoztunk, hogy az Eszterházy utcának azon részén fogjuk felállítani, amelyik a Nemzeti Múzeum kertjének háta mögött van. (Ma Pollack Mihály tér. B. D.) Olyan széles, hogy az út közepén két kis elkerített kert van. A Sándor utcai nyílásnál levő, kis, négyszögletes kertecskében kitűnő helyen fog állni. A Várban ugyanis azért nem állíthattuk fel, mert a Vár Bizottság szerint ott csak olyan szobroknak van helyük, amelyeknek köze van a vár történetéhez. Azt hiszem Körösi Csorna Sándornak az egész magyar kultúrához köze van, tehát a várhoz is ! Dehát nem lehetett meggyőzni őket. Ám ott az Eszterházy utcában, a Sándor utcából jól látható helyen is szépen fog mutatni. Annál is inkább, mert a Sándor utcát okvetlenül Körösi Csorna Sándor utcának kell majd elneveznünk. A Sándor utca ugyanis eredetileg a Sándor grófok istállóihoz vezető út volt, azért nevezték Sándor utcának. Később Sándor főherceg valami ajándékot adott a fővárosnak, ezért siettek az utcát Főherceg Sándor utcának átkeresztelni. Ez a főherceg azonban nem volt olyan érdemes személyiség, hogy róla utcát kellett volna elnevezni, ezért utóbb a főherceg címet elhagyták és maradt csak Sándor utca. Mivel semmiféle történelmi emlék nem fűződik ehhez a névhez, helyesebb volna most Körösi Csorna nevével kiegészíteni. [Végül is Bródy Sándor utca lett belőle! B. D.] A székesfőváros tanácsnokával helyszíni szemlét is tartottunk. Minden rendben volt, amikor a székesfővárosi Közmunkatanács közbeavatkozott. Az elnöksége úgy döntött, hogy oda nem állíthatjuk fel a szobrot, mert „közlekedési akadály" volna! De hisz a kis kert már ott van, annak akadályjellegén nem változtat az, hogy ott áll-e a szobor vagy sem. A Közmunkatanács elnökségének véleménye szerint a szobrot Kőbányán kell felállítani, mert ott már van Körösi Csorna Sándor utca. Az elnökség ugyanis nagyon a szívére vette azt a hírlapi tréfálkozó cikket, miszerint az Andrássy-szobor nem az Andrássy úton van, a Rákóczi-szobor nem a Rákóczi úton, az Arany János szobor nem az Arany János utcában, s ugyanígy vagyunk a Petőfi-szoborral, a Hunyadi-szoborral, a Kossuth-szoborral stb. Pedig hát így van helyesen, hogy ezeket a nagy neveket minél több helyen ragyogtassuk! Antal Károly ceruzarajza a Körösi Csoma-szobornak a Bástya sétányon való elhelyezéséről