Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Gondáné Salánki Márta: A földrajz oktatása a Debreceni Református Kollégiumban 1777—1806 között

Az első történelem-földrajz professzor Debrecenben Lisznyai Kovács Pál volt (Tóth B. 1981, 2. melléklet). Ő már térképek, „földabroszok" segítségével tanította a történelmet. Maga is írt földrajzi tárgyú művet, de a földrajznak, mint önálló tárgynak a tanítása Maróthi nevéhez fűződik. Már külföldi tartózkodása idején tudatosan készült tanítására. Groningenben Offerhaus, Leonard történelmi és földrajzi előadásait hallgatta, glóbusokat szerzett be és könyveket (Tóth B. 1974. 806.). Maróthi a leíró földrajzot ókori (Nagy Konstantin uralkodásáig), középkori (a XVII. századig) és új földrajzra osztotta. A tanmenetekben és tantervekben földrajzon a későbbiekben is a leíró földrajzot értik. Maróthi tananyagában megtalálható a hübneri hatás: Európát ülő leányalakhoz hasonlítja (jellegzetes hübneri kép.), de Bél Mátyástól függetlenül ő is kifejezett „államismeV tananyagot ad a kortárs szerzők felhasználásával. Ismerteti a legfontosabb tengereket, folyóvizeket, (hegységeket nem!) — a legfőbb kereskedelmi útvonalakat, a főbb városokat, felsorolva benne a leghíresebb épületeket, akadémiákat, foglalkozik az államformával, annak kialakulásával, a nép nyelvével, főbb termékekkel (TóthB. 1974. 810. p.). Utódja az előbb a III., majd az I. tanszéken működő Piskárosi Szilágyi Sámuel volt, Hatvani megérkezése után már az apjától (Piskárosi Szilágyi Márton) „örökölt" I. tanszéken működve ellátta a leíró földrajz oktatását is. Őt követte a történelem és földrajz oktatásában Sinai Miklós (

Id. 2. melléklet). Egy pillanatra visszatérve Hatvanira, érdekes megjegyeznünk a leíró földrajz oktatásának végigkövetése mellett, hogy Hatvani tárgyai között szerepel a metafizika, fizika, Jas Naturae mellett a „Politiea" című tárgy is. Ennek keretében nagy valószínűséggel demográfiai számítások szerepeltek. A tárgy tartalma külön vizsgálatot érdemelne, hogy vajon a mai értelemben vett társadalmi környezet ábrázolásához szolgáltatott-e anyagot, s igy eldönthessük a földrajzhoz való viszonyát. Vizsgált időszakunk kezdetén tehát már Sinai Miklós volt a történelem és földrajz tanára, aki Maróthi nyomdokain járva oktatta az ókori—középkori és az új földrajzot, és a haza földrajzát. Tananyagát valószínűleg az 1770-es Methodus határozta meg, hiszen az 179 l-es Methodus csak kis mértékben módosítja az előbbi tartalmát. Sinai Maróthi után az ó-geográfiához Cellarius könyveit veszi alapul még 1792-ben (ld. 3. jegyzet). Az is Maróthi hatását mutatja, hogy az 1770-es Methodus még négy földrészt ismertet (1. melléklet), ahogyan ezt Maróthi is tette. Ausztrália Maróthi korában már ismert volt, de nem volt még gyarmatosítva (Tóth B. 1974. 816. p.). Az 1792-es „Tanítók kötelességei"-ből kiderül az is, hogy az ó-földrajz tanítása a bibliai ismeretek ; .11 ÁR MÁS ' : KIS TÜKÖR, ./'••• M E L L Y I. • A''szent.históriát, IL MAGYAR ORSZÁGOT,' III. erdëlY ORSZÁGOT, 7 : . , . ^ .•'ANNA'S >.„.. .1. ., ..• •". r FÖLDÉVEL^' POLGÁRI ÁLLAP

ATjÄV^t^ , ;*yjt> ,• "Jfi^ÉS HISTÓRIÁJÁVAL

V

' . ' ,

4

J .•' i-Jjjfc^ V G }f R N G E,

K

E LMÉKHE Z V:-. C? *í> - ; - w "r? \& .w^i;V'ííTt

...ç. •• -.f/--•».' .... .>iV • W NEMES TANULÓKNAK,-.... / so MM us AN } DE yiLácosAN 1 ; ;É L ö - A D JÁ -É s '-ki -M UT A T J A." '•' :.f • 'OVID. ' ' Nefiio, qua natale falum dulcedine cuntios « Ducit, et imtnemores non ßnii eße fui. • •' :

P0 S 0 N Y B A N, • /, Nyomtattatott LANDERER MIHÁLY' :

. • költségével, és betűivel. "*>••' ; '•111* 4. ábra. A „Kis-Tükör" 1777-es kiadásárak címlapja. (A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára TK-I 4394. jelzet alatt) oktatásával együtt már a II. osztályos declinistáknál megkezdődött: „a második órán a Szent Históriának a Babilóniai fogságig való előadása, s ezzel együtt a 'Kanahán földének a nagyából való megismertetése. . ." „Minden pénteken a második órán a Geographiából tanulják Európát, Magyar és Erdélyországot", — tehát ezen a napon az anyag az új geográliának felelt meg. Majd a régi „Sidó ország ismertetése" következett a Szent Históriával párhuzamosan. Később a Római és a Görög Birodalom bemutatása az új 5. ábra. Budai Ézsaiás: Oskolai uj Atlás Alsóclassisok számára 1800. (A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára U. 1310. jelzet alatt). Az atlaszból Magyarország térképét mutatjuk be. — >-