Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Tudományos konferencia a Teleki-expedíció centenáriumán (Kubassek J.)

még jelentékeny fehér foltokban bővelkedő Afrika között. Rámutatott, hogy egyetlen korabeli Afrika-expedíció — beleértve Livingstone és Stanley vállalkozását •— sem vitt magával szakértőket, ennek ellenére a tudományos eredményeket nem vitatják el tőlük. Dr. Füsi Nagy Géza, az ELTE tudományos munkatársa annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Teleki expedíció tagjai nem használnak fegyvert a rájuk támadó bennszülöttekkel szemben, akkor valószínűleg nem élik túl az utazást, és valahol Afrika földjében, jeltelen sírban pihennének. Élénk derültséget keltve kijelentette, hogy ebben az esetben a jelen konferenciára sem kerülhetett volna sor. Dr. Dénes György, a Magyar Földrajzi Társaság jogtanácsosa a forrásokat idézve utalt arra, hogy Telekiek részéről csak azután került sor fegyverhasználatra, miután a bennszülöttek részéről lövések érték őket, s Telekiek csak viszonozták a tüzet. Kifejtette, hogy az expedíció tagjai saját embereik védelmében, jogos önvédelemből nyúltak a fegyverekhez, s a foglyul ejtett kikuju törzs tagjait később szabadon bocsátották. Dr. Kisari Ballá György térképész, gimnáziumi tanár a pedagógus nézőpontjából mutatott rá, hogy az elmúlt években szinte divattá vált a deheroizálás. Szerinte Teleki Sámuel valóságos érdemei és teljesítményeialapján méltó arra, hogy megemlékezzünk róla, s ilyen példaképet kell adnunk az ifjúságnak. A vita befejezéseként dr. Kubassek János múzeumigazgató (Érd) a Teleki-expedíció korabeli visszhangját, a hazai és a külföldi tudományos társaságok elismeréseit, kitüntetéseit idézve kifejtette, hogy a tények azt bizonyítják, a Teleki-expedíció elsődlegesen tudományos vállalkozás volt. Rudolf személyével kapcsolatban utalt arra, a trónörökös a bécsi és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnökeként és védnökeként élénken érdeklődött a földrajzi felfedezések iránt. Előadásában számos eddig ismeretlen debreceni és göttingeni levéltári dokumentumot idézve bizonyította, hogy Teleki Sámuel sokoldalúan képzett, felkészült szakember volt. Pokoly Béla térképész (MÉM) a Teleki-expedíció Kelet-Afrika gazdasági feltárásában játszott szerepét elemezte. Dr. Csendes László alezredes (Hadtörténeti Múzeum bécsi levéltári kirendeltségének vezetője) Höhnel Lajos Teleki-expedícióban végzett munkásságáról számolt be, s megjegyezte, hogy a szomszédos Ausztriában nagyobb becsben tartják Höhnel emlékét, mint nálunk Telekiét. A Höhnel életmű egyetemi diplomamunka téma, Höhnel Lajosról utcát neveztek el, s márványtábla emlékeztet személyére. Höhnel teljesítményeinek korabeli elismerésére vall, hogy a Kriegsarchivban fellelhető tiszti minősítési lapjára is rávezették „érdemes tagja volt a Telekiexpedíciónak". r Dr. Juhász Árpád geológus, a Magyar Televízió főmunkatársa, a földtudományok legújabb lemeztektonikai kutatási eredményeinek szemszögéből vizsgálta a Teleki-expedíció kutatási területét, a Kelet-afrikai-árokrendszer keletkezését. Borsos Balázs egyetemi hallgató (ELTE Néprajzi Tanszék) a Magyar Néprajzi Múzeum Teleki által gyűjtött tárgyi anyagát és az expedíció etnográfiai eredményeit ismertette a hallgatókkal. Hangsúlyozta, hogy Teleki és útitársa, Höhnel Lajos több olyan törzsről is beszámolt — turkana, resiat, rendille —• amelyek a tudomány számára ismeretlenek voltak. Dr. Füsi Nagy Géza (ELTE) előadásában a KeletAfrikában lezajlott XIX. századi etnikai folyamatokat mutatta be. Dr. Kádár Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár a Teleki-expedíció zoológiai jelentőségét ismertette. Dr. Farkas Edit (MTA Botanikai Kutató Intézet) a Teleki-expedíció botanikai eredményeit állította előadása fókuszpontjába. Kiemelte, hogy Telekiek elsőként jártak és gyűjtöttek olyan helyeken, ahol még ma is lehet újdonságokra bukkanni. A felfedező utazás botanikai értelemben is rendkívül gyümölcsöző volt. Az expedíció 237 növényfajt számláló gyűjteményéből 78 volt új a tudomány számára! A konferencia résztvevői május 30-án autóbuszkiránduláson vettek részt s ellátogattak Szirákra, a Teleki család XVIII. századi barokk kastélyához. A konferencia megrendezéséhez és lebonyolításához anyagi segítséget nyújtott az Érdi Városi Tanács, a Benta-völgye Tsz, valamint az Érdi Építőipari Szövetkezet. Önzetlen támogatásukért ezúton fejezzük ki köszönetünket. A tanácskozáson elhangzott előadásokat, hozzászólásokat és a vitát a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok következő kötetében tervezzük közre adni. Dr. Kubassek János ACADEMIC CONFERENCE ON THE CENTENNIAL OF TELEKI'

S EXPEDITION IN EAST AFRICA Samuel Teleki (1845—1916) led the biggest Hungarian expedition to Africa. In 1887—88 he travelled from Zanzibar with Ludwig von Höhnel, heading north-west from Pangani on the coast past Taveta to Mount Kilimanjaro, which he tried to climb. North of Nairobi, Teleki and his companion passed Lake Naivasha and Lake Baringo before discovering Lake Rudolf (Lake Turkana), which is situated in a high semi desert, fed mainly by Omo River (from the north and also discovered by Teleki), and has no outlet to the sea. East of the lake's northern tip Teleki discovered the marshy Lake Stefanie, and with this discovery the map of eastern Africa was virtually complete. The participant of the conference discussed the scientific results of the Teleki's expedition. The material of the conference will be published in the next number of our periodical.