Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

OKMÁNYTÁR - Stein Aurél levelei Cholnoky Jenő hagyatékában (Kubassek J.)

leveléért és a benne foglalt kegyes szerencsekívá­natokért csak elkésve küldöm benső hálaérzetemnek kifejezését. Az a kiváló jóakarat és érdeklődés, melyben a magyar földrajzi tudomány érdemes képviselői részéről már egy emberöltőn át részesülni szerencsés voltam, mindig legbecsesebb buzdításul szolgált kutató törekvéseimben. Szívem mélyéből köszönöm e felbátorító figyelem ez újabb nyilványulását. Igaz ösztönzésül szolgál különösen mostani perzsiai kutatóutam kezdetén, melynek folyamán a meddig csak munkaerőm bírja, a régészeti szempontból is hasznos földrajzi megfigyeléseknek kívánom szentelni fáradozásaimat. Fogadja, Métóságos Uram, legmelegebb hálám kifejezését a Magyar Földrajzi Társaság részéről ért kitüntető üdvözletért és őszinte jókívánataimat a Tisztelt Társaság további munkássága érdekében Stein Aurél Métóságos Dr. Cholnoky Jenő Úrnak, a M. Földrajzi Társaság Elnökének. 7. számú levél Levélcím: elő British Consulate General; Bushire, Persia: 1933. III. 5-én. Méltóságos Uram, mélyen tisztelt Barátom, Engedd meg, hogy neked személyesen mint a Magyar Földrajzi Társaság Elnökének rójjam le szívem mélyéből jövő hálás köszönetemet ama fölötte jóakaró szerencsekívánatokért, melyekkel hetvenedik születésnapom alkalmából a nagyérdemű Társaság nevében megtisztelni kegyeskedtél. Csak e napokban Bushire-be érkeztemkor kaptam kézhez a december 12-én kelt becses leveledet, miután a perzsa öböl mentén tett harmadfélhónapos utazá­som idején postai érintkezés nélkül maradtam. Kérlek, tolmácsold a tekintetes M. Földrajzi Társaság előtt legmelegebb hálaérzetemet azért a kiváló kitüntetésért, melyben a mult munkássá­gomról való kegyes megemlékezése és a jövő iránti jó kívánságai révén részesültem. Több mint egy harmad évszázad óta hálás emlékezetemben él amaz igaz buzdítás hatása, melyet a Magyar Földrajzi Társaság és nagytekintélyű Elnökeinek tudományos törekvéseim iránt nyilvánuló érdeklődéséből merít­hettem. A hazai földről jövő e nagybecsű felbáto­rítás növeszti ama forró óhajomat, hogy amíg a sors kegye meghagyja a szükséges testi és szellemi erőt továbbá is szolgálhassam a szerény képességemhez mért tudományos kutatás érdekeit. Fogadd, Méltóságos Elnök Uram, a tekintetes Társaság nevében is legőszintébb hálaérzetem és tiszteletteljes hódolatom nyilványulását. Stein A urél JEGYZETEK 1. Stein Aurélt a Magyar Földrajzi Társaság aranyérmével és Lóczy-éremmel tüntette ki. 2. Halász Gyula ,,öt világrész magyar vándorai" című, 1936-ban Grill Károly Könyvkiadóvállalatánál megjelentetett müvében külön fejezetet szentelt az akkor még élő Stein Aurél munkássá­ga részletes méltatásának (ld. mű p. 175 —190). 3. Cholnokv Jenő nekrológja Stein Aurélról — Földrajzi Közle­mények, LXXI. kötet 1943.4. szám p. 223-228. 4. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka — A Magyar Tudo­mányos Akadémia Könyvtárának kiadványai 18. Budapest, 1960. p. 1-37. Eric New by THE WORLD ATLAS OF EXPLORATION a 4000 year journey in the company of heroes (Felfedezések atlasza, 4000 éves utazás hősök társaságában) Mitchell Beazley Publishers Limited 1982, London 288 oldal, számos térképpel, ábrával, fekete-fehér és színes fényképpel, ára: 14,95 angol font Eric Newby reprezentatív kiállítású könyve elején sokoldalúan elemzi, milyen tényezők motiválták az utazókat az ókortól századunkig, hogy nélkülö­zéseket, életveszedelmek kockázatát vállalva útra keljenek. A kronologikus rendező elvet követve először a Földközi-tenger medencéjének feltárását, a görögök, rómaiak, föníciaiak tevékenységét mutat­ja be, kiemelve egy-egy felfedező vállalkozás poli­tikai—gazdasági—katonai hátterét. Külön fejezet­ben foglalkozik Nagy Sándor ázsiai hadjáratával, az ókor jelentős ázsiai utazóival, a vikingekkel, a középkori kereskedők és misszionáriusok útjaival. A legterjedelmesebb részek — érthetően — a XV.— XVI. századi nagy földrajzi felfedezéseket írják le. A további oldalakon megismerhetjük a francia pionírok, Cartier és Champlain Kanada feltárásában elért kudarcait és sikereit. Átfogó képet kapunk a nálunk kevésbé ismert Óceánia földrajzi feltárásáról, William Dampier, James Cook, Jacob Roggeveen, Samuel Wallis, Phillip Carteret és Bougainville utazásairól. A szerző megemlékezik Szibéria orosz feltáróiról, Jermak Timofejev Urál vidéki útjáról, Sztyepanov és Beketov 1652. évi Bajkál melléki utazásáról, s Kabarov és Pojarkov Amur vidéki vállalkozásairól sem feledkezik meg. Külön fejezetben ismerteti Przsevalszkij kalandos közép-ázsiaiexpedícióit. Nagy öröm a hazai olvasó számára, hogy sok felületes nyugati szerzőtől eltérően Newby Belső-Ázsia fel­tárói között részletesen méltatja Stein Aurél mun­kásságát, nem feledkezve meg a tudós magyar szár­mazásáról sem. Afrika, Ausztrália, Amerika XIX. és XX. századi kiemelkedő világjárói, valamint a sarkvidékek felfedezői egészítik ki a több, mint 600 felfedező utazóról megemlékező, enciklopédikus teljességre törekvő művet. Newby alaposságát és tárgyilagosságát jelzi, hogy Teleki Sámuelt, Magyar Lászlót, Vámbéry Ármint és Bakerné Sass Flórát sem felejtette ki kitűnő munkájából! Dr. Kubassek János

Next

/
Oldalképek
Tartalom