Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

OKMÁNYTÁR - Stein Aurél levelei Cholnoky Jenő hagyatékában (Kubassek J.)

OKMÁNYTÁR STEIN AUREL LEVELEI CHOLNOKY JENŐ HAGYATÉKÁBAN Közreadja : dr. Kubassek János Stein Aurél, a világhírű orientalista, régész és geográfus élete java részét szülőföldjétől távol, Ázsiában és Angliában töltötte. Kutatóexpedícióinak költségeit a brit kormányszervek fedezték. A hazai tudományos köröktől nem kapott anyagi támogatást. Ennek ellenére több évtizeden át szoros baráti és szakmai szálakkal kötődött a magyar geográfusokhoz. Belső-Ázsiába vezetett expedíciói földrajzi tapasztalatairól közvetlenül is beszámolt honfitársainak. Az alábbiakban közreadott leveleiből kiderül, a magyar szakmai közvélemény elismerte és megbecsülte tevékenységét.

1 Stein Aurél Srinagarból 1906. február 2-án írt postai levelezőlapja bizonyítja, hogy nagyra értékelte Cholnoky Jenőnek homokdűnék keletkezésére vonatkozó kutatási eredményeit, és figyelemmel kísérte a hazai geográfus közélet eseményeit. Útjairól több alkalommal tartott vetítettképes előadást Budapesten az Uránia filmszínházban. Számos művét a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság tette közkinccsé a hazai olvasók számára. Stein Aurél munkásságának megismertetésében kimagasló érdemei vannak Halász Gyulának

2 (1881 —1947), a Magyar Földrajzi Társaság egykori titkárának, aki „Romvárosok Ázsia sivatagjaiban", „Nagy Sándor nyomában Indiába" és a „Homokba temetett városok" című műveit angol nyelvből fordította le. Stein Aurél Cholnoky Jenőhöz írt lapjai és levelei — melyeket első ízben adunk közre •— a Cholnokyhagyatékből kerültek a Magyar Földrajzi Gyűjtemény archívumába. A levelek meggyőző bizonyítékai a két kiváló tudós évtizedeket átívelő barátságának, s a hazai tudományos világ Stein Aurélt újabb kutatásokra ösztönző érdeklődésére. Cholnoky Jenő és Stein Aurél a belső-ázsiai oázis-városok elnéptelenedése okainak, illetve Beludzsisztán deszikkációja kérdésében éles polémiát folytattak, de a vita során — mely a Földrajzi Közlemények hasábjain nyomon követhető — megőrizték egymás iránti rokonszenvüket és tiszteletüket.

3 Stein Aurél expedíciói körülményeiről, földrajzi és térképészeti eredményeiről folyamatosan tájékoztatta a Royal Geographical Society titkárait, John Scott Keltie-t és Arthur R. Hinks-et. A Royal Geographical Society archívumában található, s mindeddig feldolgozatlan és publikálatlan levelekre jelen sorok szerzője 1983 novemberében bukkant rá Londonban. E levelek magyar nyelvű fordítását a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok következő számában tervezzük közreadni. Az alábbiakban publikált levelek a bizonyságai annak, hogy Stein Aurél még a legnehezebb életkörülmények között is gondolt a barátaira, s a velük való kapcsolat ápolását mindenkor fontosnak tartotta. E jellemvonás fontos adalék a tudós személyiségéhez. Stein Aurél — sok külföldre szakadt, s ott kimagaslóan érvényesülő tudós hazánkfiától eltérően — öreg korában sem feledkezett meg szülőföldjéről. Az országhoz való kötődésének legjelentékenyebb bizonyítéka, hogy értékes hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának ajándékozta. A Magyar Földrajzi Társaság meghívója Stein Aurél 1909. évi budapesti előadására (a Magyar Földrajzi Gyűjtemény archívumából) TT7eghi\?ó a rilagyar Földrajzi társaságnak f. évi április hó 23.-án, pénteken este órakor ") XXX* az „Uránia" tudományos színházban -9 ESTELIÉRE, Tárgy : Dr. STEH! flLIRÉb tiszteleti tag előadása : Földrajzi és régészeti kutatások Belső-Ázsiában (1906-1908.) (TTIagvar nyelven, vetített képekkel). A társasat' tagjai erre az cstélyre a Társaság titkári hivatalában (Vili. Sáudor-U. 8.) április hó 15., Ili. és 17.-én délután U-G óra között") jelen meghívó szelvényének """) átadása ellcnéhen egy ülőhelyre szóló szabadjegyet kapnak, családtagjaik részére pedig a következő árak mellett válthatFöldszinti körszék I.—111. sor fl „ — „ IV.—X. , 5 . — , . XI.—XIV. , 4 . - „ ., XV.—XXI. , a , - „ Emeleti erkély I. „ •'! „ — „ „ , II.—III. , 2 m — „ IV.—VIII. 1 „ — „ II» a társasági tag páholyt kivan elfoglalni, részére egy ülőhelyre szóló szabadjegy abban is kijár és ennek árát leszámítja a pénztárnok. Földszinti páholy 4 személyre- 24 kor., tag részére 18 kor. Emeleti „8 „ 30 , . » 26 » 25 fill. 4 20 „ „ , 15 , Budapesten, 10DÍ). április hó 10-én. Cholnoky Jenő dr. fölltkir.