Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei
vetkezete 1955-ben vette föl a Benta Völgye Tsz. nevet. Záborszky Miklós közelmúltban megjelent művében (FMTÉ XVI.) felveti a lehetőséget, hogy személynévből keletkezhetett a Benta névalak. Az FNESZ-ben is olvasható a felvetés (Kiss Lajos). A -ta, -te kicsinyítőképző az ómagyar kor elején még eleven, valószínűleg elsősorban személynevek becéző alakjaiban volt használatos ( D. Bart ha Katalin, 1958). így képzelhető el, hogy az alapjául szolgáló Benedek személynévvel tartozott össze: „Részben Benedek olcsai prépost és János, Tádé fia bírták Érdet, valamint a hozzá tartozó dunai szigetet, részben pedig királyi fegyverhordozók" — utal egy 1240 körüli okmányra Károly János (Fejér vm. tört.). Feltételezhető továbbá a latin Benitus (Benedictus) átvétele. 0—3. Halápi major Simonpusztával azonosítható, melyet a földesúr, Sina Simon telepíttetett 1874 előtt. (Az Anasztázia majorral együtt a század elején Tárnokhoz került. Záborszky, FMTÉ XVI.).A kor szokása szerint saját, ill. családtagjainak nevét adta a tanyának' Mindegyik major rendezett utakkal ellátott, élénk forgalmú telep volt (Kereskényi Gy. 1874). Záborszky Miklós utal a „Magyarországot illető országos Kormánylap 1856. II. rész Népszámlálás" c. munkára, melyben már szerepel a Simon-puszta név (FMTÉ XVI.). Az 1877-es telekkönyv Simon major-ról ír (FML). Az 1884-es Kataszteri gyűjteményben Simon a felparcellázott terület neve (OL S.79 218). A Halápi-major elnevezés először az 1937-es Helységnévtárban bukkan fel. Talán ezért is marad ki a felsorolásból Simonpuszta. A későbbi Helységnévtárak azonban ismét a Simonpuszta formát használják (1903., 1933., 1962., 1973., 1985.). A Halápimajor forma csak 1952-ben bukkan fel ismét. 0—4. Berki, Berki puszta Tusculanumtól és Újteleptől NY-ra, a Sóskúti útról DNY-ra kiágazó tárnoki út mentén található. Első okleveles adatunk 1323. márc. 6-i keltezésű: „I. Károly király Tamás erdélyi vajdának adományozza az elhalt Berky-i Tamás birtokait: Berky, Érd, Sóskút .. .birtokrészeket" (DL 2172., 104902). Az 1347-ben íródott oklevél utal az előzőre, ott is Berky formában szerepel (DL 10 902). A T. 1. sz. térképen: Berke (1783). Eredeti helye üres térség, már 1685-ben puszta volt (Nagy Lajos, FMTÉ VI., 1972), de a török korban még önálló községként említik. Érdy J. ( 1864) is utal arra, hogy világos nyomai vannak az egykori épületeknek, azonban a lakhelyekre már nem emlékszik senki. Ugyanő említi, hogy ezt a helységet nevezik Puszta-falunak is, de már ritkán. Késő G. közlése szerint viszont Puszta-falut a Postástelep északi részére helyezik (az Aggteleki és a Retyezát út beszögel lésébe). Környékén az építkezést archeológiai szabályozás köti, ugyanis itt régészeti leleteket találtak. A Berki név az országban több helyen előfordul. Magyarázata: a berek (ligetes puszta) képzős származéka. A népi etimológia a „berki" nevet a délszláv berka (cserjés, bokros vidék) szóval magyarázza (Záborszky, FMTÉ XVI.). Az Úrbéri törvényszéki iratok 1828-as conscriptiója Berka pusztá-TÓ\, valamint Berki majorról ír, ahol „birkaakol, pajta, malom molnárlakással" található (FML). A Geographiai szótár (Fényes Elek, 1851.) is megjelöli, hogy a puszta neve Berki „szőlőheggyel, vízimalommal, juhtenyésztéssel". A Berka alak már 1864-ben is ritkán volt használatos. Batthyány Fülöp építtetett ettől a helytől DNY-ra mintegy 2000 öl távolságban egy majorságot, mely szintén a Berki nevet viselte. Az 1852-es és az 1867. márc. 26-i földtermési táblázatban is Berki puszta szerepel, mint Érdhez tartozó terület (FML). Az 1884-es Kataszteri gyűjtemény Berki kis és Berki nagy (OL S. 79 218), míg az 1877-es Érdi telekkönyv Kis Berki-X (FML) említ felparcellázott földként. Berki puszta jelenleg Tárnok község határához tartozik. 0—5. Fekete Sas „Fogadó a Buda—fehérvári országút mellett, a tárnoki vasútállomással átellenben. Gróf Illésházy János építtette 1760—1770 körül. Tőle kapta a fogadó a Fekete Sas nevet, s máig is így hívják. A fogadó mellett négy zsellérház is van, melyeket szintén a nevezett gróf úr telepített e helyre valószínűleg a fogadó bérlőjének biztonságára." (Érdy J. 1864.) Záborszky Miklós hívja fel a figyelmet, hogy a „Magyarországot illető országos Kormánylap 1856. II. rész Népszámlálás" részében a Feketesas a Máriatanya szinonimájaként szerepel. Ezután a Feketesas tanyát csak az 1930-as népszámlálásban tüntetik fel (FMTÉ XVI.). 0—6. Benta-patak A Dunazug-hegységben, Tinnye közelében ered. A Zsámbéki-medencében számos oldalágat vesz fel, átfolyik a Biai-tavon, keresztülvág Sóskút és Tárnok községeken és Százhalombattánál ömlik a Dunába. Hossza kb. 50 km és 330 km 2 terület vizét gyűjti össze. Felső szakasza Tök-ér néven ismert. A Benta név eredetére lásd : 0—2. 0—7. Zámori-patak A Benta-patak legnagyobb jobb oldali mellékága. Forrásai a Zsámbéki-medencében Mány község határában vannak. Átfolyik Pusztazámor községen, innen ered az Érden használatos neve. 0—8. Libadöglő A pestisszerű vész emlékét hordozza. Első előfordulási helyét nem sikerült kikutatnom, nevét 1931 körül kaphatta. (A 34 szelvényből álló birtokvázlat — OL S. 79 219 — azt bizonyítja, hogy e terület még Simonpuszta tartozéka volt 1884-ben.) A pestistől megbetegedett embereket, állatokat Érd legszélére telepítették ki, hogy a fertőzést elkerüljék ( Késő G. közlése).
