Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

ros, fiatalabb, ezért Mlada S urnának (8/a), fiatalabb erdőnek nevezik. Alsó része Erlakovacz felől, mely öregebb, S tara Suma = öreg erdő (8/b)." (Érdy J.) 9—9. Doberdó Ilkamajortól ÉNy-ra (túl az autópályán) fekvő karsztos mészkőfennsík. Kopárságával hasonlít a Trieszt melletti Doberdo falu környékére, ahol az első világháború alatt a magyar katonák véres harcokat vívtak az olaszokkal. Nyilvánvalóan innen ered a terület népies elnevezése. A két világháború közt ezt a víztelen, terméketlen részt is felparcellázták. 9—10. Fundoklia-völgy m Fundoklia-ároknak, ill. Mély-ároknak is nevezik. ÉÉNy—DDK irányban elhelyezkedő, mintegy 2 km hosszú, 30—40 m mély eróziós völgy Parkváros NY-i részén. Újabban az M7-es autópálya szeli át. Az autópályától É-ra a völgyfő oldalában a régészek 1963—64-ben középső paleolit korú (30— 40 000 éves) nyíltszíni vadásztábort tártak fel. Az ásatások során az ún. moustiéri műveltség kőeszközei kerültek elő, valamint 47 fajhoz tartozó 50 000 (!) állatmaradványt gyűjtöttek ki a különböző rétegekből (többek között barlangi medve, jégkori ló, hiéna, gyapjas orrszarvú, barlangi oroszlán, párduc, mammut stb. csontjait). A lelet világviszonylatban is jelentős, Magyarországon pedig a neander-völgyi ember kultúrájának harmadik leggazdagabb előfordulása. A lelőhely környékét védett archeológiai területté nyilvánították. Régészeti szempontból kevésbé jelentős, ám tájképileg sokkal látványosabb a Fundoklia-völgynek az autópályától D-re eső része, ahol a mészkőtáblába V alakban bevágódott völgyben a karsztplató jellegzetes növényei és ritka madárfajok (pl. a laza mészkőbe vájt lyukakban költő gyurgyalagok) élnek. Az érdi lakosság körében élénk visszatetszést váltott ki 1986-ban az a terv, hogy ezt a szép völgyet a fővárosi szemét elhelyezésére használják fel. 9—11. Szent Gellért-telep Az 1933-as Helységnévtárban szerepel először ilyen írásmóddal: Szentgellérttelep. Ma már nem használatos. 9—12, Corvinia-telep ÉK-i része (az Alsó-Erdősor, Eperfa u., Toboz u. és Bükkfa út által határolt rész) a Trattner-parcellázásból ered (1935—36-ban). A Corvinia-telep feltehetően nevét Mátyás király corvináiról kapta (a Kutyavár közelsége!) 9—13. Hamzsabégi telep Érd török hódoltságbeli nevét, Hamzsabéget a Földmérési Felügyelőség 1934-ben megpróbálta „átmenteni" az utókor számára azzal, hogy a mai Bajcsy-Zsilinszky—Tárnoki út és a Diósdliget közötti újonnan parcellázott területet Hamzsabégi telepnek keresztelték el a térképükön (T. 7.). A név nem terjedt cl. A mai Bajcsy-Zsilinszky út és az Avar, Almafa stb. utcák találkozásánál az 1920-as években még nagy kiterjedésű erdő húzódott, ahol sok fácán élt. Ma ez a rész teljesen beépített terület. 9—15. Berki legelő A Fácánostól (9—14.) D-re, a mai Parkváros (X. kerület) D-i részén századunk első harmadában is még jórészt lakatlan legelő terület húzódott, melyet a címszó szerint neveztek. Egyetlen út szelte át, mely Fülöp pusztából az Ilka majorba vezetett. Napjainkra ez a vidék is sűrűn beépült. 0. KÜLTERÜLET Itt Érd területének DNy-i részével foglalkozunk, amely a beépült kerületektől D-re, Tárnok, Martonvásár és Százhalombatta közé ékelődik be. 0—1. Elvira major r A Bentába ömlő Zámori-patak mellékén fekszik Érd DNy-i külterületén. Nevét Odescalchi herceg Elvira nevű leányáról kapta (Késő G. közlése). A múlt század végi topográfiai térképeken Elvira puszta formában szerepel. Ugyanígy található az 1903-as lakott helyek jegyzékében (Országos Községi Törzskönyvbiz., Bp. 1903). A legutóbbi Helységnévtár (1985) szerint Elvirapuszta mezőgazdasági lakóhely. Jelenleg a Dísznövénykutató Intézet használja. 0—2. Benta major Első említése 1811-ből való: „Bentai malomra vivő út" (Szfv. ÁL). Ugyanebből az időből a Dunatérkép „Benta vize folyása" (Szfv. Ál) formában ír róla, míg az Érdi földkönyv (1856. Szfv. ÁL) Bentai csatorna alakban szerepelteti. Érdy J. ( 1864) jelentésében Bentai majorság olvasható, melyben a gróf Illésházyak idejében egy patakmalom és molnárlak volt található, Batthyány Fülöp herceg (1830—40) pedig épületet emeltetett ide, és majorsággá alakította. A malom vizét ugyanis a múlt század elején lecsapolták (FMTÉ XI.). Érdy illír (délszláv) szóból vezeti le a név eredetét, mely magyarul egy, a víz kiáradását akadályozó földgátat vagy partot jelent. Ez meg is felel a fekvésének, hiszen az alatta elterülő rétségen egy 1783-as térkép szerint tó volt, „melybe a Bia felől Sóskút és Tárnok mellett csörgedező folyócska ömölvén, többször vízkiáradásokat okozott." (Érdy J. 1864). Itt húzódik a Benta dűlő (1864), mely a majorságról kapta a nevét. A T. 3. sz. térképen (1858. FML Barnafy Balázs) a Bentai út szeli át, az 1879-es Heider-félén pedig Benta puszta szerepel. Az 1877-es telekkönyv a Benta alakot használja (FML), ugyanígy szerepel az 1884-es Kataszteri gyűjteményben (OL S. 79 218), megjelölve, hogy a Birtokrészleti jegyzőkönyv Benta és Erlakovecz pusztákkal együtt értendő. Az 1899-es jegyzőkönyvben ugyanígy olvasható (OL S. 79 218). A város termelöszö-