Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

ros, fiatalabb, ezért Mlada S urnának (8/a), fiatalabb erdőnek nevezik. Alsó része Erlakovacz felől, mely öregebb, S tara Suma = öreg erdő (8/b)." (Érdy J.) 9—9. Doberdó Ilkamajortól ÉNy-ra (túl az autópályán) fekvő karsztos mészkőfennsík. Kopárságával hasonlít a Trieszt melletti Doberdo falu környékére, ahol az első világháború alatt a magyar katonák véres har­cokat vívtak az olaszokkal. Nyilvánvalóan innen ered a terület népies elnevezése. A két világháború közt ezt a víztelen, terméketlen részt is felparcel­lázták. 9—10. Fundoklia-völgy m Fundoklia-ároknak, ill. Mély-ároknak is nevezik. ÉÉNy—DDK irányban elhelyezkedő, mintegy 2 km hosszú, 30—40 m mély eróziós völgy Parkváros NY-i részén. Újabban az M7-es autópálya szeli át. Az autópályától É-ra a völgyfő oldalában a ré­gészek 1963—64-ben középső paleolit korú (30— 40 000 éves) nyíltszíni vadásztábort tártak fel. Az ásatások során az ún. moustiéri műveltség kőesz­közei kerültek elő, valamint 47 fajhoz tartozó 50 000 (!) állatmaradványt gyűjtöttek ki a különböző réte­gekből (többek között barlangi medve, jégkori ló, hiéna, gyapjas orrszarvú, barlangi oroszlán, párduc, mammut stb. csontjait). A lelet világviszonylatban is jelentős, Magyarországon pedig a neander-völgyi ember kultúrájának harmadik leggazdagabb elő­fordulása. A lelőhely környékét védett archeológiai területté nyilvánították. Régészeti szempontból kevésbé jelentős, ám tájképileg sokkal látványosabb a Fundoklia-völgy­nek az autópályától D-re eső része, ahol a mészkő­táblába V alakban bevágódott völgyben a karszt­plató jellegzetes növényei és ritka madárfajok (pl. a laza mészkőbe vájt lyukakban költő gyurgyalagok) élnek. Az érdi lakosság körében élénk visszatetszést váltott ki 1986-ban az a terv, hogy ezt a szép völgyet a fővárosi szemét elhelyezésére használják fel. 9—11. Szent Gellért-telep Az 1933-as Helységnévtárban szerepel először ilyen írásmóddal: Szentgellérttelep. Ma már nem használatos. 9—12, Corvinia-telep ÉK-i része (az Alsó-Erdősor, Eperfa u., Toboz u. és Bükkfa út által határolt rész) a Trattner-parcel­lázásból ered (1935—36-ban). A Corvinia-telep feltehetően nevét Mátyás király corvináiról kapta (a Kutyavár közelsége!) 9—13. Hamzsabégi telep Érd török hódoltságbeli nevét, Hamzsabéget a Földmérési Felügyelőség 1934-ben megpróbálta „átmenteni" az utókor számára azzal, hogy a mai Bajcsy-Zsilinszky—Tárnoki út és a Diósdliget közötti újonnan parcellázott területet Hamzsabégi telepnek keresztelték el a térképükön (T. 7.). A név nem terjedt cl. A mai Bajcsy-Zsilinszky út és az Avar, Almafa stb. utcák találkozásánál az 1920-as években még nagy kiterjedésű erdő húzódott, ahol sok fácán élt. Ma ez a rész teljesen beépített terület. 9—15. Berki legelő A Fácánostól (9—14.) D-re, a mai Parkváros (X. kerület) D-i részén századunk első harmadában is még jórészt lakatlan legelő terület húzódott, melyet a címszó szerint neveztek. Egyetlen út szelte át, mely Fülöp pusztából az Ilka majorba vezetett. Napjainkra ez a vidék is sűrűn beépült. 0. KÜLTERÜLET Itt Érd területének DNy-i részével foglalkozunk, amely a beépült kerületektől D-re, Tárnok, Marton­vásár és Százhalombatta közé ékelődik be. 0—1. Elvira major r A Bentába ömlő Zámori-patak mellékén fekszik Érd DNy-i külterületén. Nevét Odescalchi herceg Elvira nevű leányáról kapta (Késő G. közlése). A múlt század végi topográfiai térképeken Elvira puszta formában szerepel. Ugyanígy található az 1903-as lakott helyek jegyzékében (Országos Községi Törzskönyvbiz., Bp. 1903). A legutóbbi Helység­névtár (1985) szerint Elvirapuszta mezőgazdasági lakóhely. Jelenleg a Dísznövénykutató Intézet használja. 0—2. Benta major Első említése 1811-ből való: „Bentai malomra vivő út" (Szfv. ÁL). Ugyanebből az időből a Duna­térkép „Benta vize folyása" (Szfv. Ál) formában ír róla, míg az Érdi földkönyv (1856. Szfv. ÁL) Bentai csatorna alakban szerepelteti. Érdy J. ( 1864) jelen­tésében Bentai majorság olvasható, melyben a gróf Illésházyak idejében egy patakmalom és molnárlak volt található, Batthyány Fülöp herceg (1830—40) pedig épületet emeltetett ide, és majorsággá alakí­totta. A malom vizét ugyanis a múlt század elején lecsapolták (FMTÉ XI.). Érdy illír (délszláv) szóból vezeti le a név eredetét, mely magyarul egy, a víz kiáradását akadályozó földgátat vagy partot jelent. Ez meg is felel a fekvésének, hiszen az alatta elterülő rétségen egy 1783-as térkép szerint tó volt, „melybe a Bia felől Sóskút és Tárnok mellett csörgedező folyócska ömölvén, többször vízkiáradásokat oko­zott." (Érdy J. 1864). Itt húzódik a Benta dűlő (1864), mely a majorság­ról kapta a nevét. A T. 3. sz. térképen (1858. FML Barnafy Balázs) a Bentai út szeli át, az 1879-es Heider-félén pedig Benta puszta szerepel. Az 1877-es telekkönyv a Benta alakot használja (FML), ugyanígy szerepel az 1884-es Kataszteri gyűjtemény­ben (OL S. 79 218), megjelölve, hogy a Birtokrész­leti jegyzőkönyv Benta és Erlakovecz pusztákkal együtt értendő. Az 1899-es jegyzőkönyvben ugyan­így olvasható (OL S. 79 218). A város termelöszö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom