Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei
A Kutyavár restaurált falmaradványa 2172., 104 902.) A kérdés teljes összefoglalására lásd: Torma I.: Az érdi kutyavár. Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: lkvai N., Szentendre, 1980. 251—261. (Horváth Lajos). 8—3. Szidónia-hegy A Kutyavártól É-ra légvonalban 1 km-re emelkedő, 199 m magas hegy, a Tétényi-mészkőtábla előreugró, izolálódott darabja. Meredek, sziklás D-i oldalán mesterséges kivájt kis üregek láthatók („Kaptárkövek"), amelyekben régen méheket tartottak. 8—4. Szidónia-barlang A Szidónia-hegy D-i lábánál, a völgytalptól kb. 20 m magasságban található barlang. Szűk, csak kúszva járható folyosói szerkezeti törések mentén alakultak ki a platót felépítő tortonai korú ún. lajtamészkőben, járatainak összhossza 35 m. A barlang bejárata körül pusztuló „kaptárüregek" láthatók, innen ered a barlang két szinonim neve: Kaptárkői-barlang, ill. Kaptárkői-sziklahasadék. (Lásd bővebben: Az érdligeti Szidónia-barlang kutatástörténete, FMT 2. szám, p. 66—67.) 8—5. Kaverna A régi Törökbálinti utat (ma: Ligetszépe u.) a hajdani Pince utcánál (ma: Komócsin) mély, természetes árok keresztezi, amelynek ÉK-i, fennsík alatti oldalába mesterséges üregeket, pincéket („kavernákat") vájtak, ill. építettek ki. Érd—Diósd üdülőhely c. 1943-ban kiadott térképen az egyik nagy pince „Caverna vendéglő" néven szerepel. A II. világháború alatt a környékbeli lakosság ezeket a pincéket óvóhelyül használta. Ma elhanyagolt, gazdátlan, romos állapotban vannak. 8—6. Casino Diósdliget, régebbi nevén „Érd-Diósd üdülőhely" központja az 1930-as, 40-es években. Itt volt a parcellázást intéző Angol—Magyar Bank irodája, vendéglőt is nyitottak (ez a szűkebb értelemben vett ,, Casino"), mögötte egyemeletes „pensió" létesült, vele szemközt teniszpályát és fürdőmedencét építettek a telep üdülőhely jellegének hangsúlyozására. 9. PARKVÁROS 9—1. Parkváros (Érdparkváros) Érd város ÉNy-i része, melynek történelmi magja llkamajor (9—5.). A terület a gróf Károlyi-család birtokában volt, s az 1930-as évek elején indult meg a parcellázás az Angol—Magyar Bank közreműködésével. A kiárusított telkeken jórészt egyszerű kis lakóházak, weekendházak épültek, s magát a lakóterületet is Weekend-telepnek nevezték el (9—6.). Ezt váltotta fel 1947-ben a Parkváros, ill. Érdparkváros név. Az egyre jobban benépesülő területet három kerületre osztották: Erdőváros, Dombosváros és Munkásváros térképi elnevezéssel, ezek ma Érd IX., X. és XI. kerületei. 9—2. Erdőváros Érd IX. kerülete Parkvárosban, mely a városnak az 1970-es évek közepén készült térképén olvasható. A kerület utcáit fákról, cserjékről stb. nevezték el. Az Erdőváros név nem ment át a gyarkorlatba. 9—3. Dombosváros Érd város X. kerülete Parkvárosban. A városrész utcáit főleg dombokról, hegységekről nevezték el -i képzős alakban (Börzsönyi, Cserháti, Mecseki stb. utca). A Dombosváros elnevezés nem terjedt el. 9—4. Munkásváros Érd legészakibb fekvésű, XI. kerülete, Sóskúttal és Törökbálinttal határos. Utcáit ipari foglalkozásokról nevezték el (Betonozó, Bádogos stb. utca). A kerület neve nem vált általánosan ismertté. Majorsági istállóból kialakított templom I/kamajorhan
