Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

A Kakukk-hegy az elpusztult Sina-kastély előtti teraszról (Pintér István felv. ) külön tulajdonneve, mivel számukra csak ez volt ,,a" hegy. A térképkészítők természetesen nem elégedhettek meg ennyivel, feltehetően tőlük ered a múlt század végi és az e századi térképeken olvasható „Kakukk-hegy" (Kakuk-hegy) elnevezés. Bár a nép egyszerűen csak „Hegynek" nevezte a falu fölött emelkedő magaslatot, azért néhány tulajdonnév is megőrződött. Érdy J. említi a német Bergried nevet (Berg = hegy, Ried = nád). Ugyancsak német eredetű a Flohberg (Bolha-hegy, Dékány I. és Késő G. közlése). A már említett térképi Kakukk-hegy ma is élő forma. Az Ófaluban lakók használják még a Kígyó-domb és Molnár-hegy elnevezést is, az utóbbit a Duna fölé magasodó részre. Mivel a falu fölötti hegyperemre a század elején kápolnát építettek, elterjedt a Kálvária-hegy név is. 1—3. Kastély A Hegy (Kakukk-hegy) ÉK-nek néző oldalában, az Ófalu fölé magasodó teraszon már az Árpádházi királyok idején is építkeztek. A későbbi birtokosok nyomon követhetők Károly János művéből Ez maradt meg az érdi Sina-kastélyból. A ledöntött, díszesen faragott oszlopok túl nehezek voltak ahhoz, hogy a lakosság könnyedén szét hordj a (Fejér vármegye története). Eszerint 1511—1526 közt Sárkány Ambrus tulajdona (nála szállt meg II. Lajos Mohácsra menet), 1766-tól Illésházy János birtokolta. Legidősebb fiától, Istvántól 1832-ben vásárolta meg Batthyány Fülöp. 1848—56 közt Sina György, majd 1876-ig báró Sina Simon tulajdonában volt. A második világháború után elpusztult neoreneszánsz stílusú kastélyépület 1870—80 között épült. Helye ma elhanyagolt, romos terület, történelmi múltja miatt jobb sorsot, több megbecsülést érdemelne. 1—4. Hallgass-dűlő Az 1910-es tagosítás emlékét őrzi. A tisztviselők elsősorban az uradalmak érdekeit szolgálták, s nem egyszer történt meg, hogy a parasztság elesett a jobb földektől, számukra a selejteseket jelölték ki, mely nagy felháborodást keltett. Hogy a kedélyeket lecsillapítsák, és a károsodott gazdákat hallgatásra bírják, számukra a belterületen jelöltek ki csereföldet {Késő G. közlése). 1—5. Urmajovacz dűlő „Szőlőskert. Délről a gyormai út, nyugatról az eddigi urasági földek, északról a becsanaczi szőlők, keletről a gyormai szérűskertek és a község határolja. Neve illír (délszláv) hangzású, és onnan származtatják, hogy területének nagy része a völgybe nyúlik le, ahol tavaszi fagynak van kitéve, s a fagy a termést többször elrontja, elveszi. Ürme illír (délszláv) szó, magyarul annyit tesz: elveszi." (Érdy J. 1864.) A ma élő délszláv leszármazottak szóhasználata szerint a név helyesen Uzmajovác és nem Unnajovacz. 1—6. Szőlők alatti dűlő „A Becsanaczi szőlőktől nyugatra fekszik, ezért nevezik szőlők alattinak." (Érdy J. 1864.) 1—7. Szőlők fölötti Ebben a formában szerepel az 1877-es telekkönyvben (FML) és a Kataszteri gyűjteményben (OL S.