Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: François Sulpice Beudant, Magyarország geológiai feltárásának francia úttörője

NI-'. G y Kl) IK NAGY CVÍJ.KS 1833. 47 Ifonni levelező lagokúl, illy móddal, kii vetkezők nyerlek Iiihbueget ; áhe'cze rendben, Antal Mihály, Pi-stcn. Kovács Pál, orvos ilortor UvvUniarombait. Desscw ily Aurél gróf, 111. kir. helytartói Rürö'si Csontú Sa'

mlor, Ázsiában. tiloki.ok, Budán. Lassú István, a' 111. kir. udv. kamara" lajLgved Antal, koppanmoiiost. apát, földvári slromo/.tí Iiiratuláudí canrcllista, Budán. Külföldi levelező tagokká választattak : Rabbage Károly, canibridgei professor, több tudós társasa-' tagja. licmlnnt 1 • S. Becsület log jója rendjebeli , a' k. ásványkahinet' igazgató

ja Párizsban. ' llrífílit Hikíll't, orvos doctor, a' Guy kórház' rendes orvosa Londonban, 's a' kir. társaság' Tudománytörténeti érdekesség, hogy Körösi Csornát és Beudant-t egy napon, 1833. november 15-én választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, (Kivonatos másolat a gyűlés határozatából, kiemelés a szerkesztőtől) Már 1841-ben megjelenik a ,,

Nouveaux éléments de grammaire française" című új hozzájárulása az általános tudományhoz. Ezek az adalékok a francia nyelv korszerű tanulmányozásához váratlan sikert aratnak. Kortársai bevallják, hogy ez a hihetetlenül éles eszű ember bámulatba ejti őket. Ő, akiről azt lehetett volna gondolni, hogy egyáltalán nem jártas a nyelvészeti problémákban, az első merész kísérletnél már biztos sikert ért el. „Ez az egyetlen nyelvtan, mely hatvan év óta a megszokott útról kimondottan letért". „Az irodalmi világosság, az érthetőség alkotása", írják. És tényleg ez a nyelvtan annyira kitűnő, hogy több mint fél évszázadon át állandóan új kiadást bocsátottak közre. Emlékszem, hogy édesapám is használta diákéveiben. Azután Beudant nem pihent babérain. Tovább dolgozott szorgalmasan. Minden évben valami új munkát adott ki tudományos folyóiratokban és az akadémia közleményeiben. Ez így ment egészen halála napjáig, mely hirtelenül, 1850. december 9-én Párizsban következett be. Hatvanhárom éves volt. Bernard Le Calloc'h 110. rue de MontreuiI 75 011 Paris FRANCE FRANÇOIS SULPICE BEUDANT, PIONNIER FRANÇAIS DE LA GÉOLOGIE HONGROISE Le savant minéralogiste F. S. Beudant (1787— 1850) est sans doute de nos jours plus connu en Hongrie qu'en France. Si les Hongrois ont conservé si vivant son souvenir, c'est parce qu'il fut appelé à entreprendre une vaste enquête géologique dans l'ancien royaume de Saint Etienne au cours del'année 1818, enquête dont le récit et les résultats scientifiques furent consignés dans un ouvrage en quatre volumes, dont un de cartes, publié à Paris en 1822, qui fut à l'époque considéré comme un chef d'oeuvre du genre. La Hongrie n'ayant jamais fait avant lui l'objet d'une étude géologique aussi détaillée et aussi précise, Beudant peut être regardé comme l'initiateur des recherches géographiques dans ce pays. C'est ce qui explique que la Société hongroise de géographie ait tenu à commémorer le 200-ème anniversaire de sa naissance et à rendre hommage à l'oeuvre de défrichement qu'il sut accomplir dans des conditions difficiles. Le présent article rappelle la vie de cet homme de science qui fut d'abord mathématicien et physicien, mais que le goût de l'histoire naturelle et la faveur du roi Louis XVIII, orientèrent bientôt vers la minéralogie, dont il fut le rénovateur. Devenu professeur à la Sorbonne, maître incontesté d'une science nouvelle à laquelle il donna ses lettres de noblesse, il avait aussi été promu professeur au Collège de France. Mais il en démissionna pour céder sa place au physicien Ampère, ce qui est probablement unique dans l'histoire de cette vénérable institution universitaire française. Nommé en 1839 inspecteur général de l'Instruction Publique, il rédigea dans une forme et un esprit nouveaux une grammaire de la langue française qui demeura en usage dans les écoles jusqu'à ce siècle-ci. Esprit méthodique, caractère laborieux, curieux de toutes sciences, Beudant est aujourd'hui quelque peu oublié en France. Il reste au contraire une référence obligatoire pour quiconque s'intéresse à la géologie de la Hongrie et du bassin danubien.