Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: François Sulpice Beudant, Magyarország geológiai feltárásának francia úttörője
_ s~ ii.hr a' • \ \\ , z-.""* fix ti^Ù^^^^ J^z Coup« B*nri-iJo et TU, ,li la pontra Je BaUton Je 1'E.I i l'Ouct. Jluu./f. Äc v'o.Jo'.T i <-»,j.'.> « 4 41. Tca.II.r.rli.iS-S A Balaton-vidék bazalttakarós hegyeinek geológiai metszete Beudant szerint A harmadik kötetet kizárólag csak földtani megfigyeléseinek összegezésére szánta. Ez munkájának a lényege, könyvének a magja, veleje. Mivel gyakran eddig járatlan utakon halad, újdonatúj adalékokkal szolgál kortársainak. Különös hangsúlyt helyez Magyarország vulkáni eredetű kőzeteire, amelyeket előtte még alig tanulmányoztak, annak ellenére, hogy a királyság több gazdaságilag fontos vidékét alkotják. Nem puszta véletlen, hogy hosszasan elidőzik a trachit-képződményeknél. Közismert tény, hogy Magyarország fölöttébb gazdag trachit formációkban; de Beudant előtt senki sem vizsgálta őket módszeresen, tudományosan. Ez a vulkanikus kőzet aránylag ritka Európában; a Francia-Középhegységben sem nagyon fordul elő, nem játszik jelentékeny szerepet a negyek felépítésében. Ezért Beudant, az alkalmat felhasználva, annyira alaposan tanulmányozta a magyar trachitot, hogy könyve harmadik kötetének több mint harmadát szánta rá. Ami a negyedik kötetet illeti, ez tulajdonképpen atlasz, amelyben összegyűjtötte az általa készített térképeket és metszeteket. Egyrészt négy nagy színes térkép található benne, másrészt hét mellékletben negyvenhét földtani metszetet ábrázolt különböző magyar vidékekről. Ezek között található a Balatonvidék térképe és metszete, amiért Beudant arcképét lehet látni a balatonfüredi panteonban. Ő volt az első, aki a ,,magyar tenger" földrajzát tudományos vizsgálatokra alapozta. Nem csoda tehát, ha a magyar geográfusok hálásak Beudant-nak úttörő munkájáért, mely a modern magyar földrajztudomány kiindulópontja lett. A kőzettan mestere Visszatérte után, jeles érdemeinek jutalmazásául, XV11I. Lajos a Becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki. 1819 őszén a kormány utasítására egy mineralógiai nyilvános rendes tanszéket állítottak fel a párizsi egyetemen az ő tiszteletére. Ezen a tanszéken húsz éven keresztül magát nem kímélve dolgozott, és sok új tudományos elmélettel gazdagította az ásványtant. Két évvel Magyarországról szóló könyvének megjelenése után, 1824-ben, 37 éves korában a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották.Ugyanebben az évben a kormány kinevezte a Collège de France geológiai tanszékére. Ez a legmagasabb állás, amiről valaha is egy francia tanár álmodhatott. Tehát Beudant minden elképzelhető kívánsága várakozásán felül teljesült.
