Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: François Sulpice Beudant, Magyarország geológiai feltárásának francia úttörője
Tanulmányai befejezése után azonnal egyetemi tanársegédként alkalmazták Párizsban. Kitűnő képességei alapján rövidesen, 1811-ben kinevezték Avignonba, az ottani gimnázium felsőfokú matematika tanárának. Két évre rá áthelyezték Marseilleba fizikatanárnak. Elfoglaltsága ellenére, nagyon szorgalmas ember lévén, időt talált állattani kutatásokra is, hiszen minden tudományra kíváncsi volt, és voltaképpen minden tudományhoz nagyszerűen értett. Magánszorgalomból berendezett egy kis laboratóriumot, ahol a puhatestűeket kezdte tanulmányozni. Türelmes kísérletezéseinek eredményeképpen a párizsi Természettudományi Intézet közleményeiben három olyan cikket írt, amelyek rögtön felkeltették a szakemberek figyelmét, és rendhagyó következtetéseit kezdték vitatni. Georges Cuvier, az őslénytan alapítója és az állattan „koronázatlan királya", felbátorította a fiatal tudóst arra, hogy kísérleteit feltétlenül folytassa, és eredményeiről minél előbb tájékoztassa. Ilymódon Beudant 1816. május 13-án a Francia Tudományos Akadémiának hivatalos bejelentést tett munkái eredményéről. Közlésében bebizonyította, hogy előre meghatározott feltételek mellett a tengeri puhatestűek képesek az édesvízben tovább élni és szaporodni, éppúgy az édesvíziek a sós vízben. Ez a felfedezés nagyon fontosnak bizonyult a földtan és az őslénytan szempontjából, mivel a geológusok magyarázatot kaptak arra, hogyan lehetséges, hogy ugyanazon kőzetben tengeri és édesvízi kagylók kövületei együtt találhatók. Beudant érdeklődése nemcsak a fizikára, a matematikára és az állattanra korlátozódott, hanem rövidesen az ásványokra is figyelmet fordított. Abban az időben mind a földtan, mind a kőzettan még gyerekcipőben járt. A kezdet kezdeténél tartottak, különösen a kőzettan jóformán csak leíró tudomány volt. Semmi komoly osztályozást még nem végezhettek, az ásványok pontos vegyi összetételének nem tudása miatt. Beudant, aki matematikus létére nagyon metodikus ember volt, és éles kritikai képességgel rendelkezett, sejtette, hogy ezen a téren komoly haladást lehetne elérni, ha az eddigi műkedvelő vizsgálódások helyett módszeresen járna el. Már számottevő eredményre jutott, amikor Napóleon bukása következtében XVIII. Lajos lépett trónra. A király, száműzetése idején egy szép és terjedelmes természetrajzi, főleg ásványtani gyűjteményt alapított londoni palotájában. Arra kérte Beudant-t, hozza el és szedje rendbe. Angliából való visszatértekor a királyi gyűjtemény igazgatójává nevezte ki, a vele járó magas fizetéssel. Ez lett a kezdete annak a kőzettani