Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Teleki Pál bíráló megjegyzései Benyovszky Móric Japán környéki utazásáról
fnscripüün tntniioned. IhLI. p. 4o5. N 0 IV. Benyovszky ajándékba kapott zászlóján szereplő felirat delmének székhelye Nagoja (36 o 10'/136°55') volt, kikötője: Atszuta. Usilpatcharnak azonosítását Nagojával megnehezíti Benyovszky naplójának csekély hosszkülönbsége az Izu-si-hi-tok és Ulikamhi székvárosa között. Jeharu hatodik gyermekéről nem tudunk ugyan semmit, s ez még mindig egy lehetőség, de ez a kísérlet mindenesetre nem sikerült. Benyovszky megemlít egy föliratos zászlót, melyet Ulikamhytól a végből kapott, hogy azt felvonva akadálytalanul térhessen vissza kikötőjébe. Lange R. egyet, tanár úr és Tsuji egyet, előadó úr a berlini egyetem keleti nyelvészeti szemináriumában szívesek voltak ezen feliratot, mely az eredeti kiadás 16-ik táblájának 4-ik ábrája s melyet a Jókai-féle kiadásban is megtalálunk, megvizsgálni. Véleményük megegyezik abban, hogy ez a felirat egyáltalában nincs japáni írásban vagy nyelven írva. Ez mindenesetre alapos bizonyíték Benyovszky bona fidesével szemben. így tehát teljesen lehetetlennek bizonyul Benyovszky Usilpatcharját megtalálni. . . De ez mind csak föltevés. Benyovszky útjának tényleges reconstructiója, naplójának elégtelen, zavaros és részben mindenestre téves adatainak alapján teljesen kizártnak tekinthető." Formoza és a Liu-Kiu-szigetek 25 „Benyovszky, kit föntebb Tanega-simáig követtünk, szintén volt Formozán. Tanega-simától (30° 0'—328° 0'; hiba —43' —6°16') északi széllel DNy./D felé fordult (áram nincs). VIII. 14-én ÉK. széllel É.(?) áram mellett DNy D-nek 26 . 29° 0' é. sz. 326° 20' k. h. alatt horgonyt vetettek a Lequeo csoporthoz tartozó Usmay Ligon szigetnél. A Tanega-simánál kiszámított hosszúsági és szélességi hibát ezen adatokra átvíve a valószínű fekvés 29° 40'— 29° 50' é. sz. 129° 18'—129° 30' k.h. — Tekintettel azonban az erős áramra, úgy hiszem, helyén való keletibb fekvést föltételezni, és ezért azt hiszem, hogy Umsay Ligon Kutsino-sima vagy Nakanosima, tehát a Linschoten-csoport legészakibb szigeteinek egyike 27 . Ezen véleményünkben, azt hiszem, nem szabad hogy megtántorítsanak Benyovszkynak bizonyára nagyított adatai a sziget gazdagságáról, lakóinak számáról és hatalmáról. Hat napi út után, aug. 26-án megpillantották Formozát 28 . Miután egy kis sziget mellett elhajóztak, horgonyt vetettek egy folyó torkolatában, aug. 28-án pedig egy öbölben, melynek nevét Benyovszky az eredeti kéziratban kifelejtette. Pasfield a Kaleewan Bay nevet szúrja be. Innen indul Benyovszky szept. 5-én a sziget belsejébe Xiaguamay város ellen, 12-én ÉÉK. iránnyal elhagyja a kikötőt, 14-én megkerüli a sziget északi végét és 15-én eléri a khinai partot, hol 16-án Tanasoa kikötőjében egy erőddel szemben horgonyt vet. 21-én eléri a korvetta a Landron-okat (Lémaszigetek) és 10 órakor Omy-t azaz Makaót. Sajnos, hogy Benyovszky éppen 15-én szűnik meg naplójában a coordinátákat, szelet, áramot és irányt jegyezni. így aztán teljesen lehetetlen útját itt megállapítanom, sőt a megelőző napokra sincs megfelelő támpontunk. Annyi, azt hiszem, mégis bizonyos, hogy az ÉK. parton vetett horgonyt 29 , körülbelül Szoován-öbölben, s azután két sziget között hajózva át, melyek Pinnacle és Crag lehetnek, érte el a khinai partot 30 ." Teleki Pál az idézett írásaiban szigorú bírálattal illeti Benyovszky Móric naplójegyzeteit, pontatlansággal és téves közlésekkel vádolja készítőjét. Ugyanakkor elismeri, hogy Benyovszkynak nem álltak rendelkezésre megfelelő műszerek a pontosabb földrajzi helymeghatározáshoz. Benyovszky nem kutatóútra indult, mint Cook vagy La Perouse, így tőle ilyen eredményeket elvárni túlzó kívánság lenne. Benyovszkyt az utókor tette nemcsak kalandos regényhőssé, hanem fölfedező utazóvá is. Annyi azonban tény, hogy ő volt az első magyar, aki eljutott Földünknek e távoli térségébe, ahol máig sem akadt követője. B. D. JEGYZETEK 1. A kutatók számára a Magyar Földrajzi Gyűjteményben rendelkezésre áll az eredeti teljes mű, melyet dr. Babos Ferenc és dr. Wildner Dénes (Budapest) adományozott a múzeumnak, Harmat Béla (Érd) közreműködésével (B. D.) 2. Idézet Teleki Pál művének 151. oldalából (B. D.). 3. Memoirs and Travels of Mauritius Augustus Count de Benyowsky; . . . Written by Himself. Transi, from the original Manuscript. Two vol. 4°, London, Robinson, 1790. (T. P.) 4. Lásd: Pasfield Oliver. Azután: ifj. Jankó János: Gróf Benyovszky Móric mint földrajzi kutató. Kritikai megjegyzések Kamcsatkától Makaóig tett útjáról. 1890. (T. P.) 5. Memoirs and Travels, 1790. I. köt. XI. o. (T. P.) 6. A Davis-kvadráns vagy backstaff („fordított bot") szögmérő műszer, amelyet az angol Davis 1594-ben dolgozott ki a Nap látóhatár feletti magasságának meghatározására. Kettős negyedköríves fokbeosztásának egyikével a hajó horizontját irányozták be, míg a másikon a Nap által vetett árnyék segítségével a magassági szöget olvasták le. Használható volt az ingadozó hajó fedélzetén is. Egyszerű kezelhetősége miatt a XVIII. század közepéig használatban maradt.
