Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Teleki Pál bíráló megjegyzései Benyovszky Móric Japán környéki utazásáról
,,A Japántól északra fekvő szigeteknek ez a különös leírása a hivatalos orosz térképektől feltűnően eltér. De eltér minden más ismert térképtől is. Fel akarom hívni a figyelmet azon tényre, hogy a Kurili szigetek majdnem mind a Bolsereczkoi Osztrog délkörében feküsznek, leginkább nyugatra a 22-dik (3° 30' ny. h.), keletre pedig a 17. és 19-ik (1° 13' és 1° 34' k. h.). Jezo és Bolsereczk közt a hosszkülönbség átlagban csak 10°. Benyovszky maga is bevallja, hogy ismeretét egészen a kamcsatkai levéltárból merítette. Látjuk, hogy ez ismeret nagyon hiányos maradt. Forrásai legnagyobbrészt műveletlen kozákok tudósításai, kik azokat a bennszülöttek fölületes s bizonyára gyakran rosszul értelmezett elbeszéléseiből merítették. Feltűnően helyesen írja le az Amurnak fél delé forduló torkolatát, melynek helyzetét 52° 50'/346° O'-cel adja meg. A torkolat előtt állítólag 15 kis sziget fekszik, melyek gyöngyökben gazdag öblöt alkotnak. Ennek déli határfoka Vasitua 52° 20'/347° 5' alatt fekszik. A torkolattal szemben Szakhalin szigete van, átlagban 52°/349° alatt. Benyovszky szerint északtól délig 69 légua hosszú és 15—20 légua széles 15 . Benyovszky maga is érintette útjában a Kurili szigeteket, de csak Sumsu és Paramusir közt vitorlázott át 16 ." A Japán-szigetek 11 „Japán déli partján az általa érintett pontok közül kettőt határoztunk meg kétségtelen bizonyossággal. Ezek elseje Tousa kikötője Xicoco szigetén 18 , melyet aug. 9-én értek el. Ezen a napon 32° 45' é. sz.-et és 320° 22' Bolsereczktől, azaz 127° 4' Gr. sz. k. h.-ot jegyeztek. A várost, mely egy hosszan elnyúló öbölnek mélyén feküdt és melyet a nyílt tengerről látni sem lehetett, nem írja le közelebbről. Fekvése Rein szerint 33° 33' é. sz. és 133° 32' k. h. Benyovszky hibája tehát: —48' szélességben, —6° 28' hosszúságban. Délnek és Dél 1/4 Nyugotnak vitorlázva aug. 11-én d.u. 6 órakor jobb oldalon 5 légua távolságban földet láttak. Aug. 12-én reggel 7 órakor szárazföld a hajó orra előtt, mely 10 órakor Dél irányban feküdt, egy kicsiny sziget pedig DNy felé. Rövid idő múlva megpillantottak az előbb említett földön, egy nagy szigeten egy öblöt, mely előtt a kicsiny és a nagy sziget között egészen közel az utóbbihoz 22 fonal mélységben horgonyt vetettek. É. sz. 30° 0', k. h. Bolsereczktől: 328° 0', Greenwichtől: 124° 42'. Lehetetlen itt fel nem ismerni Akaogi kikötőt a Tanega-sima szigetén, A szélességben elkövetett hiba tehát —43', a hosszúságban —6° 16', alig kevesebb mint Tozánál. A követett irány a mellett szól, hogy az aug. 11-én látott föld Sikoku legdélibb része volt 19 . Még ezen két biztos pont segítségével is rendkívül nehéz azon többi kikötőt és szigetet, melyeket Benyovszky utazásában érintett, azonosítani 20 . Az első kérdés, mely itt fölmerül, hogy vájjon melyik sziget volt az, melyet július 16-án pillantottak meg s melyet Benyovszky Víz-szigetnek (Liquor) nevez. Pasfield Oliver apokrifnek tartja 21 . Jankó a lehető legkönnyebb, mondhatnám könnyelmű módon teszi túl magát a kérdés nehézségén, úgy hogy sajtóhibát tételez fel és a 32° 47' alá helyezett szigetet — mert ott nem találja — 42° 47' alatt keresi s a déli Kurilok valamelyikében gondolja azt megtalálni 22 . Véleményem szerint vagy a 30° 45'/ 154°25' alatt fekvő Ganges-szigettel van dolgunk, vagy ha nem, akkor Pasfield Olivérnek igaza van. Annyi bizonyos, hogy a sziget gazdagsága halakban, vadban, növényben és értékes ásványokban Benyovszky nagyítása. Az a három sziget, a melyek mellett 27-én hajóztak el, egyenként — a napló bizonytalan és kevés adatának segítségével — nem ismerhető fel, de az kétségtelen, hogy az Izu-si-hi-to-csoporthoz tartoztak. Ebben az esetben földrajzi helyzetök majdnem egész helyesen van adva. És ha ez így van, akkor Usilpatchar fekvése is jól van meghatározva 23 . Hogyan lehet ezt összeegyeztetnünk —6°28' hibával Tosánál és —6° 16' hibával Tanega-simánál? Megfelelő magyarázatot nem tudok másban találni, mint a Kuro-sivóban, a Fekete-tengeráramlatban. Mindenesetre ez a magyarázat is nagyon problematikus marad, ha tekintetbe vesszük, hogy Benyovszky az áram irányát állandóan hibásan, a szelekét nem a kellő pontossággal, a szél erejét egyáltalán nem jegyzi föl és nem közli naplójában hajójának sebességét, illetőleg a naponta megtett út hosszát. Részemről a Benyovszky hajójának, a Szt. Péter és Pál korvettának — valószínűleg barknak 24 — sebességét ezen a tengeren óránként 4—5—6 tengeri mértföldre becsülöm. Átlag 24 óra alatt 120 mértföldre. A Kuro-sivo áramnak gyorsasága Japán déli részén napi átlagban 60 tengeri mértföld. Minthogy Benyovszky egyenesen az árammal szemben vitorlázott, — körülbelül Ny. 5°—10° D. — az eredmény 120—60 = 60 mértföld napi út, melyet ő azonban — teljesen ki lévén zárva, hogy az áram erejét és irányát mérhette volna — éppen kétszeresére becsülte. Áz Usilpatchar és Tosa közötti különbség hosszúságban — előbbinek meghatározását körülbelül pontosnak tételezve fel — több mint 5 és fél fok, míg Benyovszky 12°-ra becsülte. Tehát éppen kétszeresére, ami megegyezik fejtegetésemmel. Azt hiszem, ez az egyedüli lehetséges magyarázat. Még hátramarad ezen öböl s a mélyén fekvő Kilungur város, Ulikamhy király székhelye, azonosságának felderítése. Pasfield Oliver azt hiszi, hogy Usilpatchar = Funikata... Jankó János semmiféle magyarázatot nem ad. .. Az azonosítást két, eddig figyelemre nem méltatott módon kíséreltem meg, melyek véleményem szerint egyedül vezethettek volna czélhoz. Ulikamhy királyról — a király itt természetesen daimio — azt hallotta Benyovszky, hogy a császár egyik leányát bírja feleségül. Jeharunak, az ekkor uralkodó sogunnak hat gyermeke volt. Ezek között két leánya, kik Ovari és Kii daimióihoz mentek férjhez, a Tokugava nemzetség két tekintélyes leszármazottjához. Kii, melynek hűbérfejedelmei Vakajámában laktak, itt nem jön tekintetbe. Ovari feje-
