Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Benyovszky Móric életének amerikai vonatkozásai
Ezek után Benyovszky 1782 februárjában áthajózott Amerikába, ahol egy általa Európában szervezett külön légió ügyében tett nagy feltűnést keltő ajánlatot. Ezt egyebek között a washingtoni levéltárban található következő dokumentumok bizonyítják: Benyovszky Móric levele George Washingtonhoz, Philadelphiából keltezve 1782. március 18-án. Washington válasza B. M.-hoz, 1782. március 19. B. M. katonai memoranduma Washingtonhoz, Philadelphia, 1782. április 15. Chevalier de la Luzerne, a francia udvar amerikai követének B. M.-ra vonatkozó levele Washingtonhoz, Newburg 1782. április 18. Washington levele Luzernehez B. memorandumáról, Newburg, 1782. április 25. Washington levele B.-hoz, Newburg, 1782. április 27. Benyovszky levele az Amerikai Kongresszus elnökéhez, Philadelphia, 1782. május 6. Az Amerikai Hadügyminisztérium jelentése B. memorandumáról, Philadelphia, 1782. május 23. A Kongresszusi Bizottság jelentése B. memorandumáról, Philadelphia, 1782. május 24. Egy másik bizottság (Mr. Madison, a későbbi elnök, Mr. Scott, Mr. Ramsay) hasonló tárgyú jelentései 1782. május 25., 27., és 29. keltezéssel. Ezeket az értékes dokumentumokat Rácz Rónai Károly az 1920-as évek közepén találta meg a washingtoni kongresszus levéltárában, és erről egy 1927. február 4-én kelt levélben értesítette a Benyovszky család akkor élő leszármazottait, amelyben közölte, hogy másolatokat is készített róluk, de azok csak részben maradtak meg 16 . Ez a kiutazása tehát biztos, mint ahogy a légióra vonatkozó ajánlata is, a kérdés tehát az, hogy mindezek után miért nem kapcsolódott be hősünk a függetlenségi háborúba? A válasz egyszerű, mert javaslatát végül is elutasították, és a volt huszár, aki fiatalon lengyel tábornok lett, majd két helyen is gyarmatosításról ábrándozott, aki a francia és magyar királytól bárói, ill. grófi rangot kapott, csak vezetői beosztást tartott méltónak magához. Ezt érte volna el a 3500 fős légiója élén, amire azonban már nem lett szükségük az amerikaiaknak, mivel a háború elérve sikerét a vége felé közeledett. A franciák után elsőnek a hollandok pontosan akkor ismerték el az Egyesült Államokat, amikor Benyovszky ügyében a tárgyalások folytak (1782 áprilisában), ami azt jelenti, hogy ha ők csak egy hónapot várnak a döntésükkel, vagy Benyovszky annyival előbb tette volna az ajánlatát, azt el is fogadják. Más szóval — elkésett. Amerikán át Madagaszkárra Csalódottan visszahajózott tehát Franciaországba, ahol elkeseredésében úgy vélte, hogy az ottani katonáskodás folytatása helyett jobb lesz visszatérnie madagaszkári terveihez. Rövidesen be kellett látnia azonban, hogy a közben uralomra került fiatal XVI. Lajos figyelmét a kalózkodással és cukornádültetvényeivel jövedelmezőbbnek tűnő Karib-szigetek kötik le, és az ő tervei nem érdeklik, így máshol kellett próbálkoznia. Fel is ajánlotta a sziget meghódítását először Ausztria-Magyarországnak, majd Angliának is, de nem talált érdeklődésre. Jobb híján Benyovszky Móric 1782. március 18-án George Washingtonhoz intézett levelének befejező része és címzése sTxjtÁp /fa/s e/Jtt^ <?^.. <^vß^^
