Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések (ifj. B.L., B.L., K. J., K. S.)
a földrajz-, a geodézia- és a csillagászattörténet iránt érdeklődők számára — rengeteg apró, de lényeges történeti adatból, sőt kuriózumból épül fel. Emellett érdekes képet ad (a tudománytörténet szemszögéből nézve) a XVII—XIX. sz. Angliájának történetéről is. A könyv bevezető fejezete a földrajzi hosszúság méréseinek módszereiről és eszközeiről ad áttekintést, az i.e. IV. sz.-tól 1675-ig. A második fejezet a Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló alapításának indokait és történetét tárgyalva összegezi a XVII. századi hosszúságmérések problémáit és az új eredményeket. A következő négy fejezet a modern hosszúságmeghatározás, az időmérés és a greenwichi null-meridián kialakulását tárgyalja. A hatodik fejezet a földforgás rendellenességeivel, a kvarcóra- és az atomóra-idővel foglalkozik. A könyvhöz csatolt terjedelmes Függelék (194—228. oldal) a hosszúság- és időmérés csillagászati alapfogalmait ismerteti a laikusok számára is világos módon. A könyvet bőséges irodalomjegyzék egészíti ki. \z ábrák és rajzok jó minőségűek, szép nyomásúak. ifj. Bartha Lajos MAGYAR LÁSZLÓ AFRIKAI UTAZÁSAI A szöveget válogatta és szerkesztette : Véber Károly Lektorálta: Krizsán László Illusztrációk: Bánó Attila Medicina Könyvkiadó Panoráma Szerkesztősége, Budapest, 1985. 480 oldal, ára 98 forint Magyar László nevét a legeredményesebb Afrika-kutatók között tartja számon a tudomány. Életművének legérdekesebb részei — melyek eddig nagy könyvtárak féltve őrzött kincseiként szunnyadtak — több mint egy évszázaddal első megjelenésüket követően váltak ismét hozzáférhetővé az olvasók széles tömegei számára. A dunaföldvári Magyar László Gimnázium és az MTA Világgazdasági Kutató Intézet által kezdeményezett, évről évre példásan megszervezett Afrika vetélkedők meggyőzően bizonyították, milyen nagy igény van a középiskolás ifjúság körében a sokáig csak szűk szakmai körökben ismert tudós műveinek ismételt, válogatott közreadására. Az ízléses kiállítású kötet előszavában Krizsán László szakszerű értékelése eligazító iránytűként szolgál Magyar László tudományos tevékenységének megítéléséhez. Magyar László legfőbb érdeme, hogy tizenkét esztendei, megszakítás nélküli afrikai tartózkodása során olyan páratlan és alapos földrajzi, néprajzi, sőt bizonyos értelemben szociológiai mélységű megfigyeléseket végzett a fekete kontinens népeinek körében, melyek a mai tudomány számára is forrásértékűek. Felesége, a bennszülött Ina Kullu Ozoró révén a híressé vált európai kutatókat, Stanleyt és Livingstone-t megelőzve sokoldalú képet adott az afrikai törzsi társadalom életviszonyairól és szokásrendszeréről. Magyar László tudósításai vetnek fényt az 1815-ös bécsi kongresszus óta tiltott rabszolgakereskedelem szörnyűségeire. Földrajzi szempontból különösen jelentősek a Kongó és a Zambezi vízválasztó vidékén tett felfedező utazásai, a Kunene és a Kubango folyók mellékén végrehajtott kutatóútjai. Elsőként írta le a Kubango folyótól délre fekvő homokos sivatagban élő mukankála törzset, melynek megismerését a világ Serpa Pinto portugál kutató két évtizeddel későbbi útjának tulajdonította. Magyar László teljesítményeit a korabeli magyar, portugál, német és angol szakkörök is méltányolták. A Magyar Tudományos Akadémián Hunfalvy János értékelte és segítette a távolban élő kutató kéziratainak magyar nyelvű megjelentetését. A közreadott válogatás lebilincselő olvasmány, me 1 y tartalmazza Magyar László Kongó folyón történő végighajózásának leírását, bihéi tartózkodását, kutatóútjainak viszontagságait, olykor hátborzongató élményeit. Érdekesek a bihéi aranybányák, a települések, a földművelés, az állattartás, a halászat és a vadászat módozatainak és a közigazgatás rendszerének bemutatása. Figyelemre méltóak az éghajlat, a növények, a gyümölcsök és az állatok leírásai. A legizgalmasabb, legérdekfeszítőbb részek azonban a törzsi szokások, hagyományok, az európai utazókban iszonyt keltő kimbunda szertartások, mint pl. az emberáldozatok szemtanú hitelességével történő megörökítése, vagy az életveszélyes személyes kalandokról szóló beszámolók. A könyv kiadása és sikere fontos mérföldkő klasszikus utazóink elfeledett vagy nehezen hozzáférhető munkáinak felelevenítésében. Bízunk benne, hogy a Panoráma szerkesztőség példája ösztönzővé válhat a többi kiadó számára is más kutatók, így például Déchy Mór, Éder Xavér Ferenc, Rosti Pál, Stein Aurél műveinek lefordítására, illetve ismételt megjelentetésére. Dr. Kubassek János Katalog der Csoma von Kőrös Ausstellung 2.—10. November 1984 Göttingen A Körösi Csorna-kiállítás katalógusa 1984. november 2—10. Göttingen, 45 oldal, 14 metszet A katalógus a Göttingeni Városi és Egyetemi Könyvtár 1984-es Körösi Csorna-kiállítását ismerteti. A hét vitrinben és két üveges szekrényben elhelyezett anyag végigtekinti a nagy orientalista életútját a Székelyföldtől Dardzsilingig. A tömören, lényegre törően megfogalmazott „Curriculum vitae" alkotja a tárlat írásos gerincét. Kár, hogy nem foglalkozik — legalább néhány mondat erejéig — Csoma nyelvismereteinek fejlődésével és szlavisztikai tanulmányútjával. A tudós életének főbb állomásait jól válogatott metszetek illusztrálják. Különösen szépek a nagyenyedi kollégiumot, a göttingeni könyvtártermet és
