Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd térképe 1783-ból (Harmat B.)

A Szidónia-barlang hosszmetszete az alaprajz 0—8. pontjai között Régen a környéken élők a sziklahasadékot Hamzsa bég-barlangnak nevezték. A közelmúltban elhunyt Halász Árpád érdi geológus 1935-ben kutatta át az üreget. Ő a Szidónia-barlang elnevezést javasolta, mivel akkoriban sokan a mesterséges Szapáripincét is „Hamzsa bég barlangjának" hívták. 1940 áprilisában a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztálya végzett ásatást a barlangban: cserepes csonttöredékek kerültek elő, melyeket a Nemzeti Múzeum raktárában helyeztek el (HALASZ 1965). A Magyar Állami Földtani Intézet részéről 1962ben Ozoray György geológus kereste fel a barlangot, vázlatot és rövid ismertetést készített róla (OZORAY 1962). Az előzményekről nem tudva, 1954ben a Kinizsi, 1964-ben az FTC Barlangkutató Szakosztályának barlangkutatói dolgoztak a barlangban Balázs Dénes vezetésével és azt 35 méter hosszan feltárták. Ekkor készült az ide mellékelt térkép (BALÁZS 1964). D. B. IRODALOM BALÁZS DÉNES (1964): A Kaptárkői-barlang felmérése Karszt és Barlang, II. pp. 53 — 55. HALÁSZ ÁRPÁD (1965) : Kaptárkői-barlang = Szidóniabarlang — Karszt és Barlang, II. p. 91. OZORAY GYÖRGY (1962): Kaptárkői-sziklahasadék - Karszt és Barlang, I. p. 18. VÁRION* ioncserélő műgyanták a vízvezetékben kiválóan alkalmazhatók az alábbi feladatok megoldására: — demineralizálás — fémkinyerés — atom erő művi szennyvízkezelés — ivóvíztisztítás — élelmiszeripari technológiai folyamatok Gyártja: Nitrokémiai Ipartelepek Fűzfőgyártelep HU—8184