Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Molitor Ágoston
sehe a magyarságot Mazzini Központi Demokrata Bizottmányában. Bár ez csak rövid ideig tartott, mégis képet kapunk belőle politikai állásfoglalásáról, amennyiben ez a szervezet sürgette az európai reakció letörését és jelszava a „Világköztársaság" volt. Molitor Londonból Amerikába hajózott, ahova már 1849 végén megérkezett. A menekültek kezdeti népszerűségét ott is rövidesen követték a csalódások, ezért néhány New Yorkba került társával együtt ő is úgy döntött, hogy a kaliforniai aranymezőkön próbál szerencsét. A „Xantus János levelei Éjszakamerikából" című könyvben 11 1851. június 23. dátummal olvasható, hogy „Itt mellékelem az érdekes írást, melyet néhány nap előtt Molitor barátomtól Dél-Amerikából kaptam... Molitor tüzérségi százados volt a múlt háborúban, nagyon művelt ember, kémiát tanult..." Ezt a levelet Xantus még Londonból írta, és kitűnik belőle, hogy Molitort nemcsak jól ismerte, de jó véleménnyel is volt róla. A levelet Molitor már Kalifornia felé utaztában írhatta, hiszen oda akkoriban Dél-Amerika megkerülésével vagy a panamai földszoroson átkelve lehetett eljutni 12 , és annak időpontja 1850 vége felé lehetett. Ez azt jelenti, hogy ő a legelső magyarok között érkezett az arany mezőkre 13 . Hogy végül is hány magyar menekült került a Sierra Nevada lejtőire, azt nem lehet pontosan megállapítani, de legalább egy tucatra valóan kipróbálták a szerencséjüket — nem sok eredménnyel. Molitor a szerencsések közé tartozott. Ez a szerencse nem azt jelenti, hogy neki nagyobb mennyiségű aranyat sikerült kimosni a homokból, hanem azt, hogy három társával együtt 11 kapcsolatba került a már korábban Kaliforniába költözött Haraszthy Ágostonnal 15 , aki akkorra már sikeres politikai és gazdasági tevékenységével tekintélyt szerzett magának. Az ő közreműködésével San Franciscóban 1852-ben létrehoztak egy aranyfinomítófeldolgozó üzemet 16 , melyben Molitor látta el a vegyészeti tevékenységet. Ez a tevékenység nyilvánvalóan jól jövedelmezhetett, mert 1856-ban kilépett a vállalkozásból, és búcsút mondva a vadnyugatnak, a „civilizált" Londonba költözött, ahol pénzváltót nyitott. Ennek megfelelően jómódban élt, de vállalkozása rövidesen megbukott, így újra elhagyta Európát és visszatért San Franciscóba. Közben azonban Haraszthy eladta az üzemet, hogy a szőlőtelepítésnek szentelhesse az összes idejét — ami híressé is tette •—, míg Molitornak más irányú tevékenység után kellett néznie 17 . Ez főleg újságírásból állt, amely révén sokat utazott és látott. Közben más irányú irodalmi tevékenységet is folytatott. Ő volt a legelsők egyike, aki Petőfi költeményei közül sokat lefordított angolra és németre is 18 . Ez szintén jelzi, hogy a távolban is magyar maradt, és honvágy gyötörte, ami végül is azt eredményezte, hogy 1873-ban hazatelepült. Molitor Ágoston, mint világot járt ember, hazatérése után azonnal bekapcsolódott a Magyar Földrajzi Társaság életébe. Ebben segítségére volt régi barátja, Wass Sámuel, aki már 1857-ben hazatért San Franciscóból, és szerepet játszott a Társaság megalakulásában, majd 1861-ben az Akadémia tagja is lett 19 . Földrajzi ismeretterjesztő munkássága A Magyar Földrajzi Társaság 1874. február 26án tartott ülésén Molitor már felolvasást is tartott „Alsó-Kalifornia" címen. „Két évi időzés után a kaliforniai félsziget déli részén, ezen értekezés írója elég képesnek tartja magát e tartomány jelen állapotáról rövid vázlatot közölni", írta, majd ismertette a földrajzi helyzetet, a lakosságot és a városokat. Befejezésképpen megemlítette, hogy „az amerikai bekebelezés várható, a nép örülne neki". Ezzel a véleményével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ez a „bekebelezés" nem következett be. De ezért a tévedésért nem lehet őt túlzottan hibáztatni, mert akkoriban nagyon is úgy nézett ki a helyzet, aminek igazolására szolgál, hogy Xantus János az amerikai kormány megbízásából nagyon alapos kutatásokat végzett azon a területen, amiről magyar nyelven is részletesen beszámolt az 1860-ban Pesten megjelent „Utazás Kalifornia déli részében" című könyvében. A következő felolvasást Molitor a Magyar Földrajzi Társaság 1877. október 19-i ülésén tartotta: „Nevada állam nagy ezüstérc telepe" címen. Ennek az az érdekessége, hogy a kaliforniai aranylázat az 1860-as években a nevadai „ezüstláz" váltotta fel, amely ugyancsak igen jövedelmezőnek bizonyult 20 . A Földrajzi Közleményekben még két másik előadásnak a szövege olvasható. Az 1878-as számban Floridáról és az 188l-es számban Alaszkáról írt. Floridáról az 1841-beli átutazása során már Haraszty is tudósított 21 , de Alaszkáról tudtommal ő írt először magyar nyelven. Ennek az az érdekessége, hogy míg az 1867-ben megvásárolt Alaszkát az ő idejében az amerikai közvélemény egy fölösleges vételnek tartotta Z2 , és „hatalmas jégszekrényként" emlegették, ő előre látta és megjósolta a fejlődést, beleértve az arany-gazdagság lehetőségét is, amelyet az 1898-as aranyláz utóbb igazolt. Molitor Ágoston másfél évvel az utolsó földrajzi előadása után, 1883 februárjában, 63 éves korában halt meg. Nem sokkal halála előtt az Amerikai Egyesült Államok és Territóriumok térképeiből 29 lapot a Magyar Földrajzi Társaságnak ajándékozott 23 . Dr. Dojcsák Győző Budapest Brassó u. 126. 1118
