Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Parmenius István emléktáblája Új-Fundlandon (B. D.)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK PARMENIUS ISTVÁN EMLÉKTÁBLÁJA ÚJ-FUNDLANDON 1583. augusztus 3-án négy angol vitorlás hadihajó vetett horgonyt Új-Fundland szigetének Saint John (Szent János) nevű öblében. A hajóraj parancsnoka, Humphrey Gilbert azt a parancsot kapta az angol királynőtől, hogy próbálja felkutatni^ az Indiába vezető északnyugati átjárót, derítse fel Észak-Amerika atlanti partvidékét és mind ezeket vegye birtokba az angol korona számára. Az egyik hajón, a Swallow (Fecske) nevű vitorláson utazott egy fiatal magyar tudós és költő, Budai Parmenius István, az expedíció krónikása. A tengerészek partra szálltak és Gilbert formálisan kiterjesztette az angol királynő hatalmát a „újonnan talált földre" (New Found Land, mai írással Newfoundland, magyarosan Új-Fundland). A Swallow hajó az öbölben maradt a beteg tengerészekkel, míg a másik három hajó 1583. augusztus 20-án újra vitorlát bontott, s folytatták útjukat dél, majd délnyugat felé. Parmenius még a St. Johnöbölben — Gilbert utasítására — átköltözött a Delight (Öröm) nevű hajóra, amely azonban számára nem örömöt, hanem tragédiát hozott. Gilbert kapitány ugyanis megváltoztatta az expedíció eredeti tervét: nem Cape Breton-szigetet vették célba, hanem a zátonyokkal övezett hosszú, lapos Sable-szigetet (lásd a térképvázlatot). A sziget Parmenius hajójának útvonala Új-Fundland körül a tragédia színhelyéig (Quinn, Chesire és mások nyomán ) közelébe érve heves szélvihar támadt és a Delight zátonyra futva elsüllyedt. A száz főnyi személyzetből csak néhányat sikerült kimenteni, az eltűntek között volt Budai Parmenius István is. A tragédia a Sablesziget nyugati elvégződésénél, a West Pointnál történt. Hazatérőben Gilbert kicsi, törékeny hajója, a Squirrel (Mókus) is szerencsétlenül járt, s a parancsnokkal együtt az összes utasa odaveszett. A harmadik hajónak (Golden Hind — Arany Szarvas) sikerült visszatérnia Angliába, kapitánya beszámolt a tragikus eseményekről és átadta Parmenius megmaradt néhány írását. Az expedíció 400. évfordulója alkalmából — kissé megkésve — 1984 nyarán emlékművet állítottak fel St. John's városában azon a feltételezett helyen, ahol az expedíció partra szállt. Az emlékmű két hatalmas, nyers sziklatömbből áll egy szépen kiépített kikötőparti díszkertben (Gilbert Memorial Harbourside Park). A nagyobb sziklán elhelyezett bronz emléktábla angol és francia nyelven ismerteti Humphrey Gilbert expedícióját. A másik sziklán látható bronztábla angol nyelven Budai Parmenius Istvánra emlékeztet, aki „Gilbert Humphrey expedíciójának krónikása volt, az első európai, aki verseket írt Észak-Amerika 'újonnan talált földjéről', s a tengerbe veszett, miután elhagyta ezt a helyet, 1583. augusztus 29-én". A kanadai hatóságok eredetileg csak Gilbertemlékművet terveztek, azonban egy Buffalóban élő magyar biokémikus, dr. Prágay Dezső, az amerikai Magyar Öregdiákok Szövetsége nevében kitartóan szorgalmazta, hogy az emlékművön Parmeniusról is megemlékezzenek. Prágay professzor maga tervezte és készíttette el egy bostoni üzemben a Parmenius-emléktáblát, amelyet beépítésre átadott a kanadai hatóságoknak. Az emlékmű ünnepélyes felavatására 1984. június 22-én került sor, s ezen Prágay Dezső ismertette Parmenius István jelentőségét. Dr. Balázs Dénes A bal oldali magasabb kőtömbön helyezték el Gilbert emléktábláját, a jobb oldali kövön látható tábla Parmenius Istvánra emlékeztet