Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Cholnoky Jenő kínai útinaplója

mint nap szorgalmasan vezette naplóját. Gyűltek a szakmai megfigyelések. „1897. Deczember 30. — Csütörtök. — A löszben ma ismét kultúra-nyomokat találtam... Épülettörmelék feküdt vékony, vízszintes rétegben a zavartalan lösz alatt mintegy másfél méterre. Ez kétségkívül a lösz vadonatúj eredetére utal. Miután az egész löszréteg nem nagyon vastag, azt hiszem, hogy az egész réteg képződése újabb, mint a nagy löszterületek képződése. Abban az időben tehát, amikor a san-szii nagy löszlerakódás volt folyamatban, itt a lösz nem képződött, aminek más magyarázatát nem tudom adni, minthogy abban az időben itt tenger volt," Pekingből háromhetes szekerezéssel érkezett Cholnoky a Hoang-ho partjára. Terepmunkáit megnehezítette a nagy tömegben köré csoportosuló kíváncsi nép, melynek viselkedése többször ellenségessé vált, mint például Kai-fung-fu-nál. „1818. Januarius 15. — Szombat. •— Reggel be akartunk jönni a városba, de a kapunál az útlevelemet kérték. Nem volt ott a mandarin, csak néhány kuli, várnom kellett egy ideig. Ebből csődület támadt, melytől a kapusok megijedve, 2 katona kíséretével beeresztettek bennünket. A csőcselék utánunk, s bár bevonultam a kocsi belsejébe, rettenetes ordítozás és tengernyi nép kísért. A vendéglők zárt kapukkal fogadtak. Kénytelen voltam a jamen elé menni, a mandarin azonnal katonákkal szobát vetetett fel, s igazán veszélyes körülmények közt jutottam mai szállásomra." A mandarin dorongokkal felfegyverzett kulikat adott Cholnoky mellé kíséretnek, azok próbálták a feldühödött tömeget távoltartani. Ui-csuannhszién városból „futár jött elénk — írja január 17-én Cholnoky — 12 szuronyos katonával, s ezeknek védelme alatt vonultunk be a városba. Sajnálom, hogy ezt a látványt nem fotografálhattam. Az utcza tele, de tele néppel, mely bőg és röhög, s azután áradatszerűleg tódul szekerem után." A nép idegenekkel szembeni gyűlölete érthető, (ez időben kezdődött az antiimperialista „boxerfelkelés"), viszont az ostor a jószándékú tudós kutatón csattant, aki ilyen körülmények között nehezen tudott elmélyült geológiai megfigyeléseket végezni. Sok viszontagság után, január 31-én Cholnoky és kísérete a Fu-ho nevű folyóhoz ért, s innen már nyugodtabb körülmények között, hajón folytatta útját Shanghai-ig, ahova február 8-án érkezett meg. Február utolsó hetében, márciusban és áprilisban Cholnoky a Jang-cze torkolatvidékén végzett műszeres hidrográfiai méréseket. Munkájáról részletes jelentést készített a Shanghai-i Kereskedelmi Kamarának. Elérkezett a hazautazás ideje. „1898. Április 28. — Csütörtök. — Miután De Marteautói kölcsönkaptam 500 dollárt, délben megindultam a Choy-sang hajóval Hong-kong felé, hogy az osztrák Lloyd Trieste hajóját utolérjem." Cholnoky nagyjából ugyanazon az útvonalon tért vissza Európába, mint amelyen kiutazott. Útinaplója 1898. május 22-én Szingapúrban zárul. Cholnoky Jenő kelet-ázsiai utazásának útvonala (az útinaplóban szereplőfontosabb földrajzi nevekkel) Ezután már csak egy később bejegyzett, kék tintával íródott kiegészítés olvasható: „Július 4.-én érkeztem Triestbe.'" Cholnoky utazása az évszámok szerint három évet ölel át (1896—98), valójában a Triesttől Triestig terjedő szakasza 19 hónapot (579 napot) tett ki. Ebből is csak „237 napot fordíthattam érdemleges tanulmányokra — írja A sárkányok országából előszavában Cholnoky. — Megtettem, az országúton mérve, összesen valami 6000 kilométert, majdnem kivétel nélkül gyalog... Egy napra tehát 25,4 km jut." E páratlanul érdekes útinapló megérdemelné, hogy fakszimile kiadásban mindeki számára hozzáférhetővé váljék. Dr. Balázs Dénes Érdliget Sárd utca 45. H—2030 IRODALOM Ez az összeállítás Cholnoky Jenő kínai útjáról készült beszámolóit és tudományos értekezéseit tartalmazza. Cholnoky tagtársunk levele Ázsiából — Földr. Közi. 1897. p. 196 - 202. Utazási jelentés Mandzsuországból — Földr. Közi. 1898. p. 93-103. Jelentés kelet-ázsiai utazásomról — Akadémiai Értesítő, 1898. p. 593 - 604. Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban — Term. Tud. Közlöny, 1898. 356. füzet, p. 169-192. Cholnoky Jenő ázsiai utazásairól (levél) — Földr. Közi. 1899. P. 1-7. Kurze Zusammenfassung der wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in China und in der Mandschurei in den Jahren 1896—1898. — Verhandlungen der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin, 1899. no. 5-6. p. 251-261. Vorläufiger Bericht über meine Forschungsreise in China — Petermanns Geogr. Mitteilungen, 1899. No. 1.