Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Cholnoky Jenő kínai útinaplója

Dr. Balázs Dénes CHOLNOKY JENŐ KÍNAI ÚTINAPLÓJA ÖSSZEFOGLALÁS Cholnoky Jenő kínai útinaplója a magyar geográfia egyik legbecsesebb tudománytörténeti relikviája. A 420 oldalas, szép kézírással készült munkát 1235 helyszíni tusrajz gazdagítja. A napló nyomán végigkövethető a 19 hónapos tanulmányút minden napja és eseménye, tartalmazza a legfontosabb megfigyeléseket és vizsgálati adatokat, s az ezekből levont következtetéseket. Cholnoky saját tapasztalatai alapján már a naplóban vitába száll Lóczy és Richthofen több megállapításával, különösen a lösz- és lateritkérdésben. Az első geográfus utazónk, Cholnoky Jenő 1896—98. években végrehajtott kínai tanulmányútja a legsikeresebb „egyszemélyes expedíciók" egyike. Cholnoky az utazás idején 26—28 éves volt, tehát fiatal, tetterős és szakmailag kitűnően képzett. A műegyetem kultúrmérnöki karán szerzett tudása mellé a geográfiai ismereteket Lóczy Lajos asszisztenseként szerezte meg. Lóczy kieszközölte, hogy a tehetséges fiatalember állami ösztöndíjjal Kínába utazzék, s felkészítette őt az ott végzendő tanulmányokra. Lóczy Lajos a következőket írta a Földrajzi Közleményekben (1898): „Cholnoky azzal a feladattal Cholnoky Jenő (Bars László tusrajza) indult Khinába, hogy e nagy birodalom tengermelléki alföldjét és az ezen végigfutó nagy folyókat tanulmányozza. E feladat czélja Richthofen és Gróf Széchenyi utazásainak eredményeit erről a nagy síkföldi régióról kiegészíteni. A megoldandó problémák közt volt a Jang-cze-tyan (Jang-czekiang) deltájának, illetőleg a folyó régi bifurcatiójának kérdése, a Csien-tang-tyan (Czien-tangkiang) torkolat hydrographiájának és parti vízépítményeinek, legfőképpen pedig a Hoang-hó mederváltoztatásának (bifurcatiójának) és a Huai-hegységbe eső forrás vidékének tanulmányozása." Cholnoky nagy buzgalommal nemcsak teljesítette a professzora által rábízott hidrogeográfiai feladatokat, hanem széles érdeklődési köre révén a természeti és emberföldrajz, valamint a néprajz területén is rendkívül gazdag és értékes anyagot gyűjtött. A naplóról általában Amikor az 1970-es évek vége felé halaszthatatlan feladattá vált a még megmaradt földrajzi tudománytörténeti értékek intézményes megóvása, felkerestem az 1950-ben elhunyt^professzor özvegyét, Cholnokyné Vadas Jolánt. Ő gondozta, őrizte kegyelettel férje hagyatékát, amely a budapesti Rákóczi út 29. számú ház második udvari II. emeleti lakásában szerencsésen átvészelte a világháború dúlását. Bár akkor a földrajzi múzeumnak még csak a gondolata volt meg, „Jolika néni" készségesen felajánlotta és átadta a leendő muzeális gyűjtemény részére férje tudományos és irodalmi relikviáit, személyi tárgyait. A hagyaték legértékesebb darabja az az eredeti kéziratos napló, amelyet Cholnoky a kínai utazása alatt vezetett. Nem bekötött könyv, hanem derékba hajtott, négyoldalas ívek sorozata egy kemény fedelű dossziéba összegyűjtve. A még mindig szép fehér, erős papírt valószínűleg Kínában gyártották, méretük félbehajtva 21X33 (v. 34) centiméter. Összesen 105 kétrét hajtott ívből, azaz együttvéve