Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó József: Gondolatok Hunfalvy János életművéről
avatkozások nem tervezhetők csak mérnöki-műszaki szempontok alapján. Azok várható hatásaira nézve a földrajznak is el kell mondania véleményét. És Hunfalvy ezt nálunk 100 esztendővel ezelőtt már megtette. Életműve tehát nem jelentett elefántcsonttoronyba zárkózó földrajztudományt. Nem ő tehetett róla, hogy sokszor hangoztatott fenntartásai (pl. az árvízvédelmi munkák helyes módját és sorrendjét illetően) nagy közéleti tekintélye ellenére sem találtak sokszor meghallgatásra, s bizonyára elengedte volna 1879 márciusában a drága elégtételt, amely Szeged pusztulásával adatott meg neki. „A Tisza szabályozása már ennyi meg ennyi milliót nyelt el... az egykori ártér egy része féligmeddig biztosíttatott ugyan, de helyében olyan vidékek szenvednek a vízveszélytől, amelyek azelőtt teljes biztonságban voltak, s mikor kissé rendkívüli az időjárás, nagy hóolvadások, nagy esőzések állnak be, itt is, ott is töltésszakadások történnek, s nyakra-főre toldozgatni-foltozgatni kell a megsérült töltéseket, sőt egyes helyiségeknek pl. Szegednek, minden tavasszal rettegniök kell, hogy végképp elpusztulnak" — írta ( 1877a). Végezetül úgy gondolom: e kiadvány nyújtotta fórumot is meg kell ragadnunk azért, hogy felhívjuk a figyelmet nagy elődünk munkásságának néhány olyan oldalára is, amelyek kevéssé hozzáférhetők, s így kevéssé ismertek; vagy hozzáférhetők ugyan, de a nagy monográfiák árnyékában túlontúl meghúzódnak. így olykor az lehet az érzésünk, hogy a nagy terjedelmű életmű egyes — egyébként nem kicsiny teljesítményeinek — túlzott reflektorfénybe állításával magának az egész életműnek a valós értékei tekintetében támasztunk akaratlanul is meg nem érdemelt kétségeket. Dr. Szabó József Kossuth Lajos Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszéke Debrecen Postafiók 9. H-4010 IRODALOM FODOR F. (é. n.) : A magyar földrajztudomány múltja — MTA kézirattára, p. 1 —364. HUNFALVY J. akadémiai székfoglalója (1859) : Strabon és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézetei a földiratról — MTA Értesítője (a 812. laptól) vagy a Budapesti Szemle (a 219. laptól) HUNFALFY J. (1863-65): A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása — I— III., Pest HUNFALVY J. (1873): A földrajztudományok jelen állása. - Földr. Közi. p. 26-49. HUNFALVY J. (1877a): A Duna budapesti szakaszának szabályozása — Budapest, p. 171. HUNFALVY J. (1877b): Közép-Ázsiáról. Egy szakasz b. Richthofen legújabb munkájából — Földr. Közi. p. 297 —311. HUNFALVY J. (1885) : Az Alföld folyóiról - Budapesti Szemle, p. 54-82. HUNFALVY J. (1886): Egvetemes földrajz, II. - Budapest HUNFALVY J. (1888): Folyóink szabályozása - Budapesti Szemle, p. 321 -337. HUNFALVY J. egyetemi előadásairól az alábbi kéziratos jegyzeteket ismerjük: Egyetemes összehasonlító földrajz (évszám nélkül) A nevezetesebb városok földrajzi fekvéséről (1877) Földrajzi tényezők (1881-82) Egyetemes néprajz (évszám nélkül) Afrika földrajza (1878) A földrajz története a legrégibb időktő napjainkig (1878) Ókori földrajz (1882). Az első öt kézirat az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában, az utolsó kettő a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárában található. KELETI K. (1891) : Hunfalvy János emlékezete. (Tartalmazza Hunfalvy J. írásainak eddigi legteljesebb bibliográfiáját.) — Emlékbeszédek a Magyar Tud. Akadémia tagjairól, Budapest, VI. 3. sz. p. 22-40. MÁRKI S. (1889): Hunfalvy János - Földr. Közi, p. 65 - 82. RITTER, K. (1822-1855): Die Erdkunde in Verhältnis zur Natur und zur Geschichte des Menschen, oder allgemeine vergleichende Geographie als Grundlage des Studiums und Unterrichts in physikalischen und historischen Wissenschaften (összesen 19 kötetben) SZABÓ J. (1980) : Hunfalvy János, - Budapest, p. 196. TELEKI P. (1922) : A jubiláris közgyűlés főtitkári jelentése — Földr. Közi. p. 147-158. THOUGHTS ON THE LIFE-WORK OF JÁNOS HUNFALVY IN THE LIGHT OF SOME MID-19TH CENTURY TRENDS IN GEOGRAPHY János Hunfalvy (1820—1888), the first geography professor at Hungarian university (from 1870 to 1888) was esteemed in his lifetime both by academics and the public. Without doubt he was the leading figure in contemporary Hungarian geography and he was a merited representative of the discipline on international forums. In the paper, in addition to the brief review of the main geographical works of Hunfalvy, attention is drawn to the fact that the highest level of geographical thinking was attained by him at his university lectures. It is proved by the notes on his lectures preserved in multiplied copies. Through his lectures he exerted a decisive influence on the attitude of the first generations of Hungarian geography teachers — although this has not been duely emphasized in the appreciations on Hunfalvy. Translated by Dénes Lóczy K Bonpocy o tbopheckom 5KH3HM JIHOUIA XYHOAJIBM B OTPA5KEHHH HEKOTOPbIX TEOrPAOHHECKHX HAnPABJIEHHH CEPE/JHHbl XIX BEKA .Hhoih XyHtbajiBu (1820—1888), nepBwií npotbeccop reorpacJwH b BeHrepcKOM YHHBepcHTeTe (1870—1888), eme npu >kh3hh nojiynui caMoe BbicoKoe HayiHoe h oőinecTBeHHoe npiOHamre. Oh 6mji BcnyiUHM BeHrepcKHM reorpacboM, KOTopbiít AOCTOHHO npeacTaBJTjui OTenecTBeHHyio reorpa(Jmio Ha MHpoBbix HayHHbix cbopyMax. CTaTba, KOTopan KopoTKO oueHHBaeT ocHOBHbie Tpyjibi fL. XyHfbajiBH, HanoMHuaeT o tóm, hto b cbohx yHHBepcHTeTCKHX jieKHHHx nepBbiü BeHrepcKHÜ nporbeccop reorpacbHH noanajica Ha caMbiü bmcokhh ypoBCHb reopatbHiecKoro MbiiujieHHa. 06 3tom cBuaeTejibCTByioT coxpaHHBHiHecH 3anncH ero Jieicuhh. Ero JieKUHHHMejiHpeuiaBomee bjihahhc b <bopMHpoBaHHH reorpadJHHecKoro MHpoB033peHHH nepBoro noKOJieHHH npenoAaBaTejieö reorpacpHH. 3tot rbaKT AO HacToaruero BpeMeHH Manó aioieHTHpoBaJIH. LJepeeeAa JIwdMUJia Ma/itomoea
