Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
A Hortobágy mocsara az I. katonai felvétel térképlapján A Sáros-ér az Árkus-ér baloldali mellékfolyója, egyúttal határfolyó Zám puszta és ASárosér az Árkus-ér baloldali mellékfolyója, egyútal határfolyó Zám puszta és Nádudvar között. A Zám felőli oldalon emelkedik a Kövesházi halom, vagy Köves-halom, mely a Középkorban valószínűleg az azóta elpusztult Szabolcsfalva kápolnájának adott helyet. A Sáros-ér hossza az Árkusba történt torkolatáig 14 390 m. 48 Pap-ere, tóvá szélesedő nagy medence volt a Hortobágy puszta mátai részén, melyet Árpád-kori nevén Pap-egyházának ismertek. Erről tesznek említést a hortobágyi gulyások, amikor a Tisza kiáradásairól beszélnek 49 , a valóságban a Tiszának a Csegei Szeghatárban kiömlő árvize ezen az éren jutott el a Hortobágy folyóba. Hossza 9,6 km volt. A Hortobágyi Halastavak megépítése után vize elapadt, mert rajta keresztül ásták a a halastavak lecsapoló csatornáját, vagyis rajta eresztik le a halastavak fölös vizeit. Csécs-mocsár a Hortobágy puszta zárni részén. Az Árkus jobb partján terült el, mellette állt Csécsfalva, mely 1297-ben még lakott hely volt, 1453-ban azonban már puszta. 50 Bogárzó a Hortobágy puszta keleti szélén elterülő mocsár volt. Berényi térképén Szálka laposa. Nagybogárzó nevű vízállás a Hortobágy puszta nyugati szélén volt, Kócs felől. Másik neve Kerek fenék. 51 Borsós rét. Nagy- és Kisborsós foka vízállás a Hortobágy pusztán a Kadarcs mellett. Fertő laposa vízállás a Kadarcs mellett. Vajda laposa vízállás és mocsár a Kadarcs mellett Elep pusztán, a hasonló nevű halastó mellett. Bodzás ere. Határjelző Ohat és Egyek között. 52 Fekete rét, lefolyástalan, mocsaras, ingoványos terület a Hortobágy folyó és az Árkus között. Legnagyobb állóvize Kungyörgy tava volt. Csúnya föld, mocsaras, nádas, mélyfekvésű terület a puszta mátai részétől Nyugatra, mely a Hortobágy puszta legrosszabb minőségű szikes területe volt. Ezért építették ide 1913 és 1916 között az első halastavakat. Több állóvíz is volt ezen a területen: Ludas, Zoltán fenék, Hosszú fenék, Bogárzó és a Pap ere. 53 Debreceni Levéltár Ohati stb. iratok 444. sz. Dunka Sándor: A Hortobágy medence régi vizei és a tógazdálkodás. Bp., 1996. 24. p. 1759. Csecs mocsara Zám térképén. Debreceni Levéltár Térképgyűjtemény 90. sz. Debreceni Levéltár Térképgyűjtemény 1759. 90.sz. 1336Bodachere. Károlyi oki. tár. 1.122.sz. idézidr. Zoltai Lajos id.m. 7. p. Bodachere búzatermőhelyetjelent. Dunka Sándor: A Hortobágy medence régi vizei és a tógazdálkodás. Bp., 1996.
