Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik
tógazdaság kivitelezésének irányításával a Földművelésügyi Minisztérium a VI. sz. Kultúrmérnöki Hivatalt bízta meg. Az államot tehát a Hortobágyi Tógazdaság megvalósításában a VI. sz. Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal képviselte, s annak megépítésében a Hivatal mérnökei részt vettek, elsősorban Vinnay Géza min.oszt. tanácsos, kerületi felügyelő és Sz. Jármy Tamás m.kir. főmérnök, a Hivatal vezetője. 7 A trianoni békediktátum természetesen megváltoztatta a VI. sz. Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal illetékességi területét is, mely attól kezdve Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Hajdú és Bihar megyék területére (12 872 km 2-re) terjedt ki. A síkságon fő tevékenysége a belvizek levezetésére, kisebb mocsarak és vízállások lecsapolására terjedt ki. A Hivatal felügyelete alá 6 vízhasználati társulat tartozott (Alsószabolcsi, Felső-Szabolcsi, Nyírszabályozó, Ecsediláp lecsapoló, HortobágyBerettyóvidéki és a Berettyói). Vezetője 1926-ban Meskó Kálmán, helyettese Hegedűs Kálmán volt. 8 1940-ben - Észak-Erdély visszacsatolása után - ismét változott a VI. sz. Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal illetékességi területe. Ettől kezdve 1945-ig a Hivatal Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szatmár megyékben volt illetékes. 9 1940-ben a következők voltak a Hivatal dolgozói: Hivatal főnök: Molnár Endre Beosztottak: Zoltány K. Géza Szakács lászló Jóry István Gaál Sándor Dévényi Alfréd 10 1945-ben előállott a korábbi helyzet, s a Kultúrmérnöki Hivatal területe a Trianon utáni területre csökkent. A Hivatal dolgozói 1945-ben Molnár Endre hivatalvezető, Székács László, Jóry István és Gallov Zoltán voltak. 11 Egyes társulatok életében, működési területében a trianoni békeszerződés különösen jelentős változásokat idézett elő. Különösen érintette a változás a Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat-ot. A Berettyó folyó hosszából 126 km-t szakítottak el, vízgyűjtő területét pedig 3446 km 2-rel csökkentették. A maradék Magyarországon tehát 78 km hosszú folyószakasz és 2649 km 2 vízgyűjtő terület maradt. Román megszállás alá került a társulat székhelye, Nagyvárad is, ezért a társulat székhelyét Debrecenbe helyezte át. A Berettyó Társulat 1920-ban még Korbély József igazgató főmérnök irányítása alatt költözött át Nagyváradról Debrecenbe. 1939-ben Korbély nyugdíjba vonult, s az 1940-ben visszatért Észak-Erdéllyel együtt újra teljes lett a Berettyó folyó eredeti hoszsza és vízgyűjtő területe. Nézzük meg, hogy 1940-ben kik dolgoztak a debreceni székhelyű vízitársulatoknál: 7 Dunka Sándor: A Hortobágy medence régi vizei és a tógazdálkodás. Bp., 1996. 34-59. p. 8 Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919-1985. Bp., 2001. 35- p. 9 Dóka Klára id. m. 35- p. 10 Hajdú Vármegye és Debrecen sz. kir. város. Személyi adattár. IX. p. Vármegyei monográfiák. Bp., 1940. 11 Dóka Klára id.m. 42. p.
