Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik

A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik A trianoni békediktátum - mint később látni fogjuk - nemcsak a Berettyó vízgyűjtőjére, hanem az addig kialakult vízügyi szervezetre is hatással volt. A változások megismerése érdekében szükségesnek tartjuk a XIX. században kialakult szervezet rövid ismertetését. Az első világháború állami szervezet tárgyalt területünkön a VI. Kerületi Kultúrmérnöki Hivatal volt, amely 1992-től Debrecen székhellyel működött, s illetékessége kiterjedt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Szabolcs és Szilágy vármegyék, valamint Debrecen és Szatmárnémeti sz. kir. városok közigazgatási területére.

6 Most különösen a VI. Kerületi Kultúrmérnöki Hivatalnak a Hortobágy medencében végzett tevékenységével foglalkozunk. A Kultúrmérnöki Hivatalnak ugyanis nagy szerepe volt a Hortobágy medence hasznosításában és a Hortobágyi Halastavak megvalósításában. A Debreceni Gazdasági Egyesület és a VI.sz. m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal a Hortobágy puszta hasznosítását a Tisza bal parti szabályozása után a medence öntözésével kívánta megoldani. Ennek érdekében 1894. szeptember 23-án a Debreceni Gazdasági Egyesület választmánya értekezletet hívott össze, melyen a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatalt Vinnay Géza, az érintett Alsószabolcsi Társulatot pedig Dienes Barna ármentesítési vezető és Váradi Géza mérnök képviselte. Ezt az értekezletet további megbeszélések követték 1894 október 31-én és november 25-én. Az értekezletet követően az FM a város által vállalt 1000 forint tervezési költségen felül 2504 forintot biztosított, és a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatalt bízta meg a tervek elkészítésével. A tervet a Hivatal el is készítette, s azt 1898. június 11-én az érdekeltekkel röviden ismertette. Ez az ismertetés a Debreceni Gazdasági Lapok 1900. július 1-i számában részletesen is megjelent, s a tárcát Vinnay Géza kir. főmérnök, a Kultúrmérnöki Hivatal vezetője írta alá. Mivel azonban a 30 000 kh-ra tervezett öntözés ügye lassan haladt előre, 1902. április 27-én Sz. Jármy Tamás, a Kultúrmérnöki Hivatal mérnöke egy 200-300 kh-s mintaöntözőtelep létesítésére tett javaslatot. A javaslatot elfogadták, s azt jóváhagyásra a földművelésügyi miniszterhez felterjesztették, aki 1902. október 11-én megbízta a VI. sz. Kultúrmérnöki Hivatalt a mintaöntözőtelep megvalósításával. A mintaöntözőtelep területét azonban kevésnek tartották, s 1911-ben már 3000 kh-s öntözőtelep kiépítésével foglalkoztak, s a tanulmányterv is erre a területre készült el. A M.Kir. földművelésügyi miniszter képviseletében eljáró VI. sz. Kultúrmérnöki Hivatal 1913 február havában a Debrecen sz.kir. várossal kötött szerződést már 3000 kh öntözőtelep megvalósítására írta alá, az egyik aláíró a m.kir. kincstár képviseletében Sz. Jármy Tamás volt. Az öntözést tógazdaság létesítésével kívánták megoldani, s a 6 Dunka-Fejér-Papp id.m. 110. p.