Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten

4. Kedvezőtlen volt az időjárás, állandóan esett, havazott, nagy szelek voltak, s emiatt az utak járhatatlanok voltak, ráadásul kevés volt a védekező erő. 5. A védtöltés még nem volt teljesen befejezve, az építés során is követtek el hibákat, rögös, fagyott földet is beépítettek, (a szerzők megjegyzése: mint 1979-ben a Berettyó töltésébe!) az új és régi töltés között az összeköttetést nem mindenütt biztosították, emiatt hiányok támadtak. Több helyen hiányzott a töltés-padka, s ezeken a helyeken is töltéscsúszások következtek be. Az árvíz által okozott károk kijavítását és a töltések megerősítését már 1879-ben megkezdték, s azt 1882-re be is fejezték.

9 Tiszalök-Tiszadada, majd Tiszabő—Fegyvernek közötti gátszakadás és magasparti átömlés 1888-ban A Vízgazdálkodási Adatgyűjteményekben az 1888. évi árvízzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Az 1830-as árvíznél Tokajnál 1,56 m-rel magasabban tetőző 1888. évi víz március 26-án meghágta a tiszadobi és a tiszalöki magaspart mélyebb szakaszait és a tiszalöki községi gátat. Az átömlés a dadái határban 7 helyen 2386 m, Tiszalökön 11 helyen 2260 m hosszban történt. Hátába kerülve a védtöltéseknek mind közvetlen a töltésmenti területeket, mind a Hortobágyi öblözetet elöntötte. Az elöntött terület 200 000 hold volt. Az átömlések elzárása Dadánál április 7-én, Tiszalöknél 9-én történt meg... Zawadowski statisztikájában az elöntött területet 398 777 h-ban adja meg. "

w Korbély József az 1888. évi árvízről a következőket írja: „...A Tisza síkságán és dombvidékén 1888 tavaszán 40 cm volt a hó vastagsága, a hegyekben 1 m, söt ennél is vastagabb. Rendkívül hideg volt 1887 december és 1888január hóban. Több helyi folyót borító jégpáncél vastagsága az 1 m-t is elérte. A magas hegyekben a hó megmaradt, de a síkságon és a dombvidéken hirtelen elolvadt. A Szamos, a Sajó és a Bodrog nagy menynyiségű vízzel szaporította a Tisza vízhozamát. A Körösök és a Berettyó gátjaikat 1888-ban több helyen átszakították. " Az 1888-i nagy áradást az egyetemesség jellemzi. A Tisza 1888-i árhulláma a Szamos, a Bodrog és a Sajó rendkívüli árhullámaival egyesülve lefelé haladtában folyton nőtt, s Vásárosnaménytől Tiszafüredig eddig soha nem észlelt magasságra emelkedett. Tokaj alatt a bal parton Tiszalök határában 13 helyen, Tiszadada határában 7 helyen, március 24-től 27-ig magaspartokon is nagy erővel folyt át a víz. A tokaji folyammérnöki hivatal megállapításai szerint ezeken a helyeken 1500 m szélességben és fél méter magasságban ömlött át a víz. A vízfolyás április 6-án szűnt meg. A közép-tiszai társulat területén Tiszabő és Fegyvernek között a magaspartokon 2170 m szélességben folyt át a víz. A vízátfolyás itt március 29-től április 17-ig tartott. A Középtiszai Armentesítő Társulat történelmi leírása. Bp., 1888. 47-61. p. 0 Vízgazdálkodási adatgyűjtemények I. Kötet 114. p., III. Kötet. Vízgazdálkodás. Ármentesítés. 15-16. p. Kézirat. T1KÖVIZIG Könyvtár