Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten

(1,4 m) apadt. A dobi gátak, melyeket helyi néven Máté gátnak hívnak, a Tisza partján 8 öl (15 m) szélességben és kb. 2000 öl (kb. 4 km) hosszúságban voltak kiépítve, de ezt a gátat a víz mintegy 2 láb (0,63 m) magasságban túlhaladta. Ahogy az áradás a gátakat meghaladta, nagy sebességgel folytak a vizek Rákosfok, Holt-Tiszafok, Görbefok és Jeszifok kiágazásokban a töltések mögötti területre. Május 27-én a megkérdezett szatmármegyei hajósok azt hozták hírül, hogy a Tisza Naménynál alacsony, Bérceinél viszont duzzadást lehet észlelni, tehát ezt a rendkívüli vizet nem a Tisza, hanem a Bodrog és a Sajó okozták, s ezek duzzadása kb. CsapZáhonynál végződhetett. Ha a Tisza is áradt volna, jóval nagyobb terület került volna víz alá. Az első áradást a Hernáddal egyesült Sajó okozta, a második áradást két hét múlva a Bodrog. Ez ez áradás első feigerjedésében a dibi gátakat (Máté gát) nem haladta meg, hanem az Inn erén az alacsony partokon folyt le. Laposhalom táján egész Csikortáig csaknem 1000 öl (kb. 2 km) távolságban a víz Gordon sziget, Dada és Büd felé áramlott egész a Közútig és ha a víz folyását töltésekkel meg nem akadályozzák, akkor az árvíz visszafelé egész Dadáig terjedt volna. Polgár: A szántóföldek magasabban fekvő területeinek kivételével minden el volt öntve. Legnagyobb magasságát ápr. 18-19-én érte el, legnagyobb növekedése 24 óra alatt 6 láb (1,9 m) volt. Legtöbb vizet a Selypes, Károly-ér és a Folyás-ér szállított, mely vízfolyások a Veres-nád mocsarakkal vannak összeköttetésben. Ez az árvíz Polgár faluban 175 házat és kertet öntött el s Tikos pusztában a térség minden részét ellepve a Veresnádba folyt. Ilyen magas vízállásra 48 évvel (1782) élőbbről emlékeztek a lakosok. Csege: Az első árvizet ápril hó elején lehetett észlelni, ezt a Sajó okozta, s míg a Tisza jege helyéből nem mozdult, 24 óra alatt 6 lábat növekedett. A Sajó vízgyűjtő területe a többi folyónál alacsonyabban fekszik, s így itt a hó is hamarabb olvad el. Ezt az árvizet ápr. 22-én a második árvíz is növelte, melyet a Bodrog okozott s a szántóföldek a magasabban fekvő területek kivételével, sőt a faluban több telek is víz alá került. Nánás: A legnagyobb vízmennyiség április 17-én észleltetett, legnagyobb emelkedése 24 óra alatt 6 láb volt, s kiterjedésével a békási csárdától Nánás felé s Nánástól Kun-Szt. Mihály, Büd és a dadái csárda felé 4 mértföld (30 km) hosszúságban a nyugatnak és délnek fekvő területet egészen elárasztotta. Ha a dadái csárdánál a gátak nem lettek volna kiépítve, az árvíz nemcsak Szt.-Mihály és Büd falu minden házát rombolta volna le, hanem lefelé egész a Tisza partjáig terjedve: Dada, Lök, Nagyfalu vidékét is elárasztotta volna. Böszörmény: A legnagyobb árvíz április 16, 17, 18-án észleltetett, legnagyobb növekedés 24 óra alatt 6 láb magasra nőtt, s oly magasságban folyt tovább a békási csárda mellett, a kőhíd boltozatába ütközve, 1 lábbal felduzzadt, s csak május 26-án apadt vissza előbbi magasságára. Elborította ezt a vidéket az árvíz a Békás csárdától Nánás felé. Újváros: Itt csak egy áradás volt, mely ápril 24-én tetőzött, legnagyobb emelkedése 24 óra alatt 2 Vz láb (0,8 m) volt. Az árvíz egész tömege a Kadartó és a Hortobágy medréből áradt ki. Terjedt a víz Szoboszló északnyugati részéről Újváros és Böszörmény felé. A Böszörménytől északnak és délnyugatnak eső terület mély árvízzel volt elöntve. A nagy vízállás mintegy 17 napig tartott. A Kadartó mentén kiépített töltések a határ keleti részét megmentették az áradástól. Szoboszló: a Kadartóba folyó Kösely, a Hortobágy áradása által annyira akadályozva volt, hogy Szoboszló városában a Kösely ellen épített keresztgátat az árvíz túláradta, a Nádudvar, Kaba és Szoboszló határai mentén minden, ami Nyugatnak esik, terjedelmes tengert képezett. Kaba: A Kék Kalló árvize és azok a vizek, melyek a Kösely en lefolyni nem tudtak, elöntötték a délnek eső összes földrészeket egész Tetétlenig, Püspök-Ladánnyal és Nádudvarral együtt, a terület többi része, mely magasabban feküdt, száraz maradt. Báránd: Az első áradás március vége és április eleje körül volt, a legnagyobb víztömeget a Berettyó szállította, ez utóbbi legnagyobb emelkedése 24 óra alatt elérte a 2 lábat is. A