Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Mederszabályozások a XIX. században
Az 1919. évi árvíz pedig minden eddigi nagyvizet felülmúlt, ráadásul március-április hónapban a belvízzel együtt jelentkezett, s meghaladta 1 m-rel az 1895. évi legmagasabb víz szintet. A víz ugrásszerűen emelkedett, s a védvonal több mint fele a gátkoronával színeit. Az árvíz a román határon túl átszakította a Kösmö jobb parti töltését, Biharfélegyházánál pedig a Berettyó jobboldali töltését. A víz átcsapott a határon, s az átfolyt vizet a Berettyó és az Ér deltájában vezették vissza a Berettyó folyóba. A Berettyó folyó mellett a belvizek beemelése érdekében a jobb parton a Szeghalmi csatorna torkolatánál épült 1897-ben a Kernyei szivattyútelep. 6 A Sebes-Körös térképének részlete a XVIII. század végén A Sebes-Körös szabályozása A Berettyó szabályozásával ellentétben a Sebes-Körösön a helyzet merőben másképpen alakult. Itt nem a mocsár mellett, hanem a mocsáron át kívánták vezetni a csatornát. Ilyen terv már 1812-ben készült, ezt Bodoki 1848-ban felülvizsgálta, majd az időközben megváltozott viszonyoknak megfelelően átdolgozta. A mocsáron átvezető csatorna az eredetileg tervezett — s a Kettős-Körösbe csatlakozó - csatornánál nemcsak azért volt kedvezőbb, mert jóval kevesebb földmunkával volt megvalósítható, hanem azért is, mert így nem kellett kiépíteni a Sebes-Körös Sárrétjének lecsapolásához még egy csatornát. A Sebes-Körösön tervezett csatorna 40,8 km hosszú volt, esése kilométerenként 26 cm. Harsánytól a régi mederből kiindulva a Tekerő-ér felé haladva Szeghalomnál csatlakozott a fentebb már említett 11. sz. átvágáshoz. A csatorna fenékszélessége 11,37 m-re volt tervezve, fenékmélysége a a kisvíz alatti kezdőpontjánál 0,948 m, totkolatánál, - vagyis végpontjánál - 1,264 m, tervezett rézsűhajlása 1 : %. A védtöltések legkisebb távolsága egymástól 94,8 m, magassága 0,94 m-rel haladta meg az 1855. évi nagyvizet. Koronaszélessége 2,84 m, oldalrézsűinek mérete a víz felőli oldalon 1:4, a mentett oldalon \:\Vi. 6 Dunka Sándor id.m. 111-123. p., Dunka-Fejér-Papp id.m. 86-91. p. és Rath Elemér főmérnök visszaemlékezései
