Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Az ország területének felmérése és a szabályozások megkezdésének előkészítésére tett intézkedések
a meder — szabad lefolyás esetén — a felső és a már szabályozott alsó szakaszon. Remélhető ugyanis, hogy a még hiányzó szélességet és mélységet a víz saját erejével kifogja vájni. A gátakat a felső részen 40 (76 m), Margitától a csatornáig 50 öl (95 m) szélességben kell elhelyezni. Margitától értetődik az is, hogy mind az átvágásoknál, mind a mellékfolyók szabályozásánál figyelembe kell venni az általános alapelveket. " 4 ABerettyó középső szakaszának szabályozására tehát csak általános javaslatokat tesz, mint pl. a kiágazások elzárása, a szükséges mélyítéseknek a körülményektől függő meghatározását, s azoknak kialakítását rábízza a folyó erejére. De a gátakat meg kell építeni. Bodoki viszont ezen a szakaszon konkrétan megjelölte a szabad lefolyás érdekében létesítendő átmetszések helyét, s egy új - 14,1 km hosszú - csatorna kiásását javasolta a Kismarja és Szalárd közötti elmocsarasodott területen. A töltések távolságát az egész középső szakaszon ugyanolyan távolságban határozta meg, mint Huszár a bakonszegi torkolattól Margitáig. A Berettyó mocsár alatti szakaszával sem Huszár, sem Bodoki nem foglalkozott. Huszár mindössze annyit írt javaslatában, hogy a Tisza bal parti kiszakadásait keresztgátakkal el kell zárni, hogy a Tisza vizével ne táplálja a Berettyó-Sárrétjét. (A Mirhó-fokot ekkor már elzárták.) Amennyiben pedig a Berettyót is elvágják a mocsártól, a mocsár ki fog száradni. Huszár javaslatában csak a Nagy-Körös tiszai torkolatán szükségessé váló átmetszésekkel foglalkozik. Bodoki idejében, tehát az 1850-es években a Tisza bal parti kiszakadásai már elzárták. Vízsebességmérő műszer a reformkori folyami vízrajzi felmérések idejéből Bodoki tervében a Berettyó csatorna Szeghalomnál egy 11. számmal megjelölt csatornán csatlakozott a Sebes-Köröshöz. Huszár a Sebes-Körös szabályozására a következő javaslatot tette: „Szeghalomtól a torkolatig, ahol a Berettyó-val közös mederben fog haladni, a kárt okozó árvíz elkerülésére védőgátak építése szükséges. A meder fő vonalát követve, mindkét oldalon a víz szintjének és sodrásának megfelelően gátakat kell létesíteni, mégpedig úgy, hogy azok 4 Huszár Mátyás id.m. 48. p.
