Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt

nek nyomása alatt Észak felé fordul, és hosszú, kanyargós utat megtéve, nagy tömegben a Berettyó-Sárrétjébe ömlik. Medre itt körülbelül olyan szelvényű, mint a Berettyó torkolatánál. Felső szakaszán agyagos területen folyik.'

M8 Vízfolyások a Berettyó vízrendszerében Korábban már foglalkoztunk a Berettyó vízrendszeréhez tartozó Ér és Kalló vízfolyásokkal, most említést kívánunk tenni azokról a kisebb vizekről, amelyek egyrészt a nagyobb mellékfolyók, másrészt a Berettyó és a Sebes-Körös, illetve a Kis- és Nagy-Sárrét közötti kapcsolatot fenntartották. Először a Kalló vízfolyás azon vizeivel kívánunk foglalkozni, melyek a Nyírvidéki vízválasztótól, a Nyíradony, Nyírlugos, Nyírbéltek vonaltól délre folytak bele az Ér, illetve a Kalló rendszerbe. A vízválasztótól Délre egyetlen vízfolyás folyik bele az Érbe, a Balázs nevű patak, mely Penészleknél ered, Fülöp községnél átmegy a román határon, Érmihályfalvát, Érsemjént, Érseléndet és Érkeserűt érintve Kiskerekinél ömlik az Érbe. A patakot egy Bagamér határában eredő vízfolyás is táplálta, ezért egész évben nem száradt ki.

19 A többi, alább felsorolt vízfolyás mind a Kalló rendszerhez tartozik: A Katika folyásáról több, mint 200 évvel ezelőtt azt jelentette

20 id. Kovács György - Debrecen első városi mérnöke - 1787-ben, hogy hat-hét pusztának minden vízfolyása ide szolgál, ámbár csak hóolvadáskor és nagy esők idején folyik benne víz, de gátak segítségével egy ölnyi (1,9 m) magasra is felemelhető vize és kallómalom hajtására alkalmassá tehető.

21 Előbb két gyöngyösi ember akart rajta kallómalmot felállítani, majd egy debreceni asztalos fűrész-malmot akart hajtani vizével.de nem lett belőle semmi.

22 A vízfolyás Hajdúsámsonban eredt és Debrecen határát elhagyva Hajdúbagos mellett a Folyó-érben folytatódott, majd Derecskénél a Kék-Kállóval (Kálló-Derecskei ág) egyesült. Hosszú ideig csak a a Hosszúpályi útnál levő híd emlékeztetett a vízfolyás nevére. Kecskés folyása a Nagycserén, a Kelemen kunyhójánál levő folyás pedig a Fancsikán volt.

23 Balaton folyása: a fancsikai Erdőspusztán a létai és diószegi utak között a Gyilkos réttel párhuzamosan folyik. A Fancsika egy 1773-as térképen megtalálható.

24 A Bánki folyás Bánk puszta Fancsika felőli részén található.

25 Bájbeli rétek és Bál tisztája, Fancsika északnyugati részén a Bálhegynél (1569. egy darab rét a Bájban.)

26 Bocskoros vízállás Pac puszta felső részén (1864.)

27 18 Huszár Mátyás id.m. 28. p. 19 Fényes Elek: Magyarország Geographiai szótára. IV. Pest, 1851. 20. p. 20 Debreceni Levéltár, Rel. 1787:320. 21 Debreceni Levéltár, Rel. 1786:239 22 Dr. Zoltai Lajos id.m. 11. p. 23 1745 Régi Okiratok és Levelek Tára (a továbbiakban R.O.L.T). 1906. évf. 1. füzet 8. lap. és Dr. Zoltai Lajos id.m. 18. p. 24 Dr. Zoltai Lajos id.m. 6. p. 25 Debreceni Levéltár Térképgyűjtemény 14. és 76. sz., valamint Dr. Zoltai Lajos id.m. 6. p. 26 Dr. Zoltai Lajos id.m. 6. p. 27 Debreceni Levéltár Térképgyűjtemény 160. sz., és Dr. Zoltai Lajos id.m. 7. p.